Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - Cseh Zita: A Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága és a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom tevékenysége az 1956-os forradalomban / 14–25. o.

pártvezetők többsége is idesorolható — a politikai életből száműzött Nagy Imre körül csoportosult. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa 1956 februárjában új reményeket adott a hazai reformereknek tevékenységük kilátásait illetően. Ekkortól válik mozgalommá, a fiatal fővárosi értelmiség szellemi központjává a Petőfi Kör. A Petőfi Kör szakmai vitáin egy-egy szakterület, a Rákosi időben politikai ellenséggé nyilvánított irányzatát tűzték napirendre, hogy azt — képviselőivel együtt — lehetőség szerint rehabilitálják. A kör titkára Tánczos Gábor volt; a titkárság rajta kívül Hegedűs B. Andrásból, Nagy Balázsból és Pécsi Kálmánból állt. Aktív szervezési és politikai tevékenységet végzett még: Bohó Róbert filozófus, Csatári Dániel történész, Fekete Ferenc közgazdász, Győrffy Sándor történész, Kázmér Sándor mérnök, Máté György mérnök, Pataki Ferenc pszichológus és Sánta Ferenc író.

5 1956 júliusában végrehajtották a márciusi határozat vonalának mérsékelt korrekcióját: Rákosit leváltották és több rehabilitált politikust bevontak a vezetésibe. Ez azonban a széles közvélemény és a júniusi kormányprogram platformján álló pártellenzék számára kevés volt: a teljes vonal váltást szorgalmazták, annak személyi konzekvenciájával együtt Október 23-án a diákok tüntetésükkel lényegében ezt kívánták kikényszeríteni a hatalomtól. A megmozdulás este fegyveres felkelésbe torkollott. Október 23-a és november 4-e között Az elkövetkező napokban számos öntevékeny szervezet: munkástanácsok, különböző nemzeti- és forradalmi bizottságok alakultak. Pártellenzéki kommunisták hozták létre október 27-én a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságát. Bevallottan is az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság tevékenysége ösztönözte őket cselekvésre. Az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság tevékenységével segítséget kívánt nyújtani a kormánynak — október 24-től újra Nagy Imre a miniszterelnök! — és a pártnak. Ennek megbeszélése érdekében október 26-án — az Írószövetség küldöttségével közösen — felkeresték Nagy Imrét a pártközpontban. A segítségnyújtás feltételeként az alábbiakat terjesztették elő: „... segítséget tudnak nyújtani, ha a szovjet csapatokat kivonják és feloszlatják az ÁVH-t és megalakul az új kormány".

6 Nagy Imre a felvetett problémákra a következőképp reflektált: a szovjet csapatok kivonása ügyében már tárgyalnak az érintettekkel, a döntés folyamatban van; az ÁVH feloszlatásának kérdésében nem foglalt állást; a kormány átalakítása tervbe van véve, s a jelenlevőkhöz intézve megjegyezte: Gyenes Antalt begyűjtési miniszternek, Kardos Lászlót kultuszminiszternek javasolja. Október 26-án végrehajtották a kormányátalakítást, amely Tildy Zoltán és Kovács Béla kisgazdapárti politikusok miniszterekké történő kinevezésével óvatos kísérletet jelentett a koalíciós kormányzás felélesztésére. Október 27-én az ELTE Bölcsészettudományi Karán politikai megbeszélés céljából több értelmiségi gyűlt össze: volt népi kollégisták, „petőfikörösök", pártellenzéki egyetemi oktatók.

7 Az összejövetelen valaki felvetette, hogy: „nekünk értelmiségieknek" is kellene a diákokéhoz hasonló szervezetet alakítani. Az merült fel, hogy e szervezet azért szükséges, hogy segítse az értelmiségiek között a nemzetőrségbe

8 való belépés propagálását. Az a gondolat is felmerült, hogy a bizottság feladata lenne a Nagy Imre kormány konszolidációjának elősegítése. A jelenlevők mindannyian helyeselték a gondolatot."

9 A megbeszélés 15