Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - HÍREK - Farkas Csaba: Levéltári Napok Csongrád megyében / 95–97. o.

fiai és politikai okait is. Elmondta, hogy a telepítések szoros összefüggésben álltak a Habsburg-birodalom egyes területeinek túlnépesedésével, és a birodalmi politika így kívánt e nehézségeken enyhíteni. A telepítésnek katonai okai is voltak, a határvidékek telepítései a határvédelem erősítését szolgálták. A telepítések mindenütt együtt jártak különféle gazdasági kedvezmények időleges megadásával is (adómentesség, vámkedvezmény stb.). A konferencia utolsó előadását Gilicze János makói levéltáros kollégánk tartotta „Bodófalva telepítése 1892" címen. Munkájában a helyi levéltár és a Magyar Országos Levéltár megfelelő irataira támaszkodva részletesen ecsetelte a bodófalvi telepítés előzményeit, lefolyását. Megállapította, hogy a telepítésben igen nagy szerepe volt a Földművelésügyi Minisztériumnak, amely a telepítésre utasításokat adott, és szervezte annak lebonyolítását. Érdekes színfoltja volt az előadásnak az, amikor a szerző felsorolta azokat a családokat, akik a kitelepülésre jelentkeztek. Nagy érdeklődést váltott ki mindazon problémák ábrázolása is, amelyek a kitelepülés során keletkeztek (építkezések elhúzódása, kemény tél stb.). A dolgozat bemutatta azokat a kedvezményeket is, amelyeket a kitelepülő családok időlegesen élvezhettek. Az előadó a helyi adatokon túlmenően foglalkozott az akkori magyar kormányzat telepítési politikájával, és a makóiak áttelepülését is elhelyezte ezen településpolitika rendszerében. A „Levéltári Napok" első napjának délutánján Szegeden gyűltek össze egy tisztújító közgyűlésen a Történelmi Társulat Csongrád megyei és Szegedi csoportjának tagjai. A közgyűlés keretében Szabolcs Ottó, az ELTE docense nagy érdeklődést kiváltó előadást tartott a történelemtanításról és a történelemtanárok jelenlegi gondjairól. A következő nap Hódmezővásárhelyen gyűltek össze a helytörténet iránt érdeklődők, a találkozásra a levéltár új épületének avatása adott okot. Először Blazovich László, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy az avatást több hónapos munka, iratanyag-összegyűjtés és költözködés előzte meg, amelyben a megye összes levéltári egységének dolgozói is részt vettek. Az avatóbeszédet a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium állam-titkára, Kálmán Attila mondotta el, aki dicsérte a levéltárak tudományos munkáját és a kárpótlási ügyekben tanúsított szorgalmat. Megemlítette, hogy boldog lehet az az ország, amelynek unalmas történelme van. Sajnos a magyarság ilyennel nem kérkedhet, ezért rendkívül fontosak a történelmi dokumentumok az utókor számára, amelyeket ezért hiánytalanul meg kell őrizni. Ebben óriási szerepet vállalnak a levéltárak. Az új épülettel kapcsolatban az államtitkár a példaértékű összefogást hangsúlyozta, hiszen a beruházási költségnek csak egy töredékét vállalta a minisztérium, a többi pénzt helyileg teremtették elő. Végezetül az előadó beszélt az információ és a levéltárak fontosságáról, ahogy mondta, a levéltárosok a múltat vállaló tudományok éltetői. Az avatást a levéltár új épületének megtekintése zárta le. Délután a városháza dísztermében Hódmezővásárhely híres személyisége, Nagy György, a Köztársasági Párt század eleji megalapítója előtt tisztelegtek a helytörténészdk. A politikus életútját Blazovich László levéltárigazgató és Grezsa Ferenc országgyűlési képviselő méltatta. Az ünnepségen díszpolgári oklevelet nyújtottak át Nagy György fiának. A levéltári napok utolsó rendezvényét Kisteleken tartották. Itt szakmai tanácskozás keretében Ott József kisteleki polgármester köszöntötte a jelenlévőket. Rövid köszöntőjében elmondta, hogy a megjelent Kistelek-monográfia egyben az itt élő közösség önismeretét is szolgálja. A tanácskozást ezután Szabó Ferenc, a Békés Megyei Múzeumok igazgatója vezette. A felkért hozzászólók: Bárth János, a Bács-Kiskun Megyei Múzeumok igazgatója, Fekete János helytörténész és Homoki Nagy Mária egyetemi tanársegéd bíráló meg96