Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - DOKUMENTUM - Hermann Róbert: Mészáros Lázár levelei Csány Lászlóhoz / 63–76. o.

vezér. 1848. július 19-én a Temes megyei rögtönítélő bíróság halálra ítéli és Koic volt határőr főhadnaggyal együtt kivégezteti. — Mészáros nyilván Djordje Stratimirovié-csal tévesztette össze Stanimiroviéot. 22 Ottinger, Franz (1793—1869, 1850-től báró) cs. kir. vezérőrnagy, 1848 áprilisában ideiglenes magyar hadügyminiszter, 1848. június 11-től augusztus 12-ig a drávai hadsereg főparancsnoka, 1848 szeptemberében elhagyja az országot; október közepén csatlakozik Jellaőic hadseregéhez, ahol előbb hadosztály-, majd dandár-, később ismét hadosztályparancsnok lesz. 1849-ben altábornagy, a katonai MáriaTerézia-rend tulajdonosa. Nyugállományú lovassági tábornokként hal meg. 23 István nádor 24 A magyar—horvát ellentét kiegyenlítésére tett kísérletről van szó. Batthyány 1848. július 29-én tárgyalt Bécsben Jellaciccsal, de eredményt nem sikerült elérnie. 25 A 9. (péterváradi) határőr gyalogezred egésze átállt a szerb felkelők oldalára. Mészáros utalása az ezred 3. (tartalék) zászlóaljára vonatkozik. Ez a zászlóalj július 10-én elűzte tisztjeit, megszüntette a határzárat Szerbia felé, majd Karlócára vonult. Az ügyre vonatkozó iratokat közli Thim József: A magyarországi 1848—49-iki szerb fölkelés története. II k. Bp., 1930. 553—554., 558—557. és 591—592. o. 26 A karlócai szerb főodborról (főtanácsról) van szó. 27 Rastié, Dániel (1794—1853), cs. kir. ezredes, a 9. (péterváradi) határőr gyalogezred parancsnoka, később dandár-, majd hadosztályparancsnok Jellaöié hadseregében. 1849-ben vezérőrnagy, a katonai Mária-Terézia-rend lovagja, altábornagyként hal meg. 28 Ti. hogy a drávai hadsereg csak Eszék segítségkérése esetén lépheti át a Dráva vonalát. 29 Mészáros július 24-én utasította Ottingert, hogy a cs. kir. 33. (Gyulai) gyalogezred 3. zászlóalját, „és ha a körülmények engedik, még egy zászlóalj rendes katonaságot Pécsett összpontosítván", csatolja hozzájuk az ott szerveződő 8. honvédzászlóaljat és „vagy Batinán és Bezdánon, vagy Mohácson és Baján keresztül Óverbász felé" indítsa útba, „mely intézkedés által a péterváradi vár körülfoglalása gátoltatik". Ottinger július 27-én közölte Csányval Mészáros utasítását, és azt, hogy a 60. (Wasa) gyalogezred négy századát másnap útnak indítja; s mivel a 8. honvédzászlóalj „sem felruházva, sem felfegyverkezve még nincsen", véleménye szerint az 1. honvédzászlóaljat kellene átvezényelni, s ezekhez az alakulatokhoz csatolni két Baranya és egy Tolna megyei nemzetőr zászlóaljat. MOL H 103. Csány-ir. Miniszterek levelei. Hadügyminisztériumi levelek. No. 41. Az említett alakulatokból végül a 33. (Gyulai) gyalogezred 3. zászlóalja, a 60. (Wasa) gyalogezred 2. zászlóaljának 1—4. százada, a 8. honvédzászlóalj és az említett három nemzetőrzászlóalj vonult a bácskai hadszíntérre. L. Urbán Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Bp., 1973. 161—162. és 332—333. o. 30 Péterváradot 31 Hrabovszkyt május 10-én nevezte ki a Batthyány-kormány és István nádor királyi biztossá. Feladata az volt, hogy Zágrábba menjen, s ott vizsgálatot indítson a horvát elszakadási törekvések „indítói s részesei" ellen. Május 14-én a nádor felhatalmazta őt arra is, hogy a királyi jogügyigazgatóság előleges meghallgatása mellett akár hűtlenségi perbe fogassa Jellaéicot. Június 10-én maga az uralkodó, V. Ferdinánd is megerősítette Hrabovszky megbízatását. Hrabovszky küldetése végül is eredménytelen maradt, mert egyrészt maga sem bírt kellő elszántsággal annak végrehajtására, másrészt pedig úgy vélte, hogy Jellaciéot csak erőszakkal lehetne elmozdítani, s azt Hrabovszky nem vállalta. Küldetésére 1. Szőcs Sebestyén: A kormánybiztosi intézmény kialakulása 1848-ban. Bp., 1972. 58—68. o. Az uralkodó egyébként július 7-én magyarországi (budai) főhadparancsnokká nevezte ki Hrabovszkyt, de az altábornagy csak szeptember elején vette át e posztot. 32 feltétlenül 33 Mészáros itt a július 7-én szlavóniai (péterváradi) főhadparancsnokká kinevezett Blagoevic Imrére utal. Blagoevic csak szeptember 9-én vette át e posztot. 34 Vége Magyarországnak. — Utalás a Kosciuszkónak tulajdonított, híres, de általa tagadott hitelességű mondásra: „Finis Poloniae" (Vége Lengyelországnak). A hagyomány szerint Kosciuszko az 1794. október 10-i, Maciejowice melletti vereség után mondta e szavakat. 35 Vetter Antal, von Doggenfeld (1803—1882), cs. kir. alezredes, zászlóaljparancsnok a 37. (Mihály nagyherceg) gyalogezredben. A szabadságharcban honvéd ezredes és hadosztályparancsnok a bánsági hadtestben, november 5-től vezérőrnagy, december 4-től a hadügyminisztérium vezérkari osztályának vezetője, majd Mészáros távollétében ideiglenes hadügyminiszter. 1849. március 8-án a magyar fősereg (L, II., III. és VII. hadtest), a bácskai csapatok (IV. hadtest), az aradi ostromsereg (V. hadtest) és a komáromi várőrség (VIII. hadtest) parancsnokává nevezik ki. 1849 73