Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - DOKUMENTUM - Molnár András: "Egy honvéd feljegyzései" Batthyány Lajos grófról / 49–62. o.

„Egy honvéd feljegyzései" Batthyány Lajos grófról Lipcsében, 1850-ben, „Aufzeichnungen eines Honvéd. Beitrage zur ungarischen Revolutionsgeschichte 1848 und 1849." (Egy honvéd feljegyzései. Adalékok az 1848- és 1849-es magyar forradalom történetéhez) címmel jelent meg egy kétkötetes, névtelen visszaemlékezés. Szerzőjét Kacziány Géza, Károlyi Árpád, Nagy Márta és Kosáry Domokos még ismeretlennek tartotta,

1 míg az I. Tóth Zoltán által szerkesztett bibliográfia, Tnajd Spira György Adolf Neustadttál, az ismert pozsonyi zsidó lapszerkesztővel és újságíróval azonosította? Neustadt rövid életrajzai — Constant von Wurzbachra támaszkodva — megemlítik egy Lipcsében kiadott kétkötetes művét, amelynek állítólag „Aus dem Lében eines Honvéd" (Egy honvéd életéből) a címe, és amely a forradalomról szóló visszaemlékezéseket közöl? Neustadtnak ilyen című munkáját azonban 1848/1849 szakirodalma nem ismeri, viszont a cím kísértetiesen hasonlít a névtelen műéhez, és egyezik a kiadás helye, valamint a kötetszám is. Ráadásul — amint az az emlékiratból kiderül — a szerző ott volt 1848. március 17-én Pozsonyban (szem- és fültanúja volt az országgyűlési küldöttség Bécsből való viszszaérkezésének) és visszaemlékezésében mindvégig megkülönböztetett elismeréssel, szimpátiával beszél a zsidókról/

1 Mindezek alapján szinte teljes bizonyossággal állítható, hogy Neustadt az „Aufzeichnungen ..." szerzője. Adolf Neustadt egy zsidó antikvárius fiaként született Prágában, 1812-ben. Pályáját szépíróként és újságíróként kezdte. Szabadelvű nézetei miatt állandó összetűzésben volt a cenzúrával, ezért sorra megválni kényszerült munkahelyeitől. Prága után Grimmába, innen Lipcsébe, aztán Bécsbe majd Pestre, végül pedig Pozsonyba vezetett az útja. Pozsonyban 1841-ben vette át a Pressburger Zeitung szerkesztését. Ettől kezdve dacolva a cenzúrával és a bécsi udvarral (egészen 1848 márciusáig — amikor a pozsonyi antiszemita zavargások során lemondatták) liberális szellemben vezette a lapot. Politikai lapjában igyekezett mind a bel-, mind a külpolitikai eseményekről hiteles képet adni. Lemondatása után elhagyta Magyarországot, és Prágában folytatta hírlapírói tevékenységét. Itt, vagy az Osztrák Császárság valamelyik más örökös tartományában készítette el „Aufzeichnungen .. " c. művét.

5 Azalatt a nyolc év alatt, amikor a Pressburger Zeitungot szerkesztette, elegendő betekintést nyerhetett a magyar politikai életbe. Életrajzírói szerint kapcsolata volt Széchenyi Istvánnal, sőt, néhány titkosrendőri jelentés szerint „kollaborált" Kossuth Lajossal, Batthyány Lajos gróffal és a pozsonyi országgyűlési ifjúsággal is.

G Mindezeknél fogva értesüléseit — szerteágazó kapcsolatai révén — szinte „első kézből" szerezhette. Ilyen „értesülések"; résztvevők, szemtanúk elmondása vagy leírása álapján állította össze Neustadt az „Aufzeichnungen.. ."-t is. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit — a pozsonyi országgyűléstől a komáromi kapitu49