Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - DOKUMENTUM - Szabó Miklós: Az 1789-es francia forradalom erdélyi hatásának nyomában: az 1794. évi 'Planum...' / 57–65. o.

trés Nationes aegualiter perferant, cum utilitas quae e Conservatione Regni esse consvevit ad omnes ex aequo pertineat" s ebben vetvén fundamentumot magok között szorosabb Uniójoknak, s ezen Unió mellett a fejedelmek alatt mind a'három Nemzet a mint a fellyebb meg említett Rend szerint Békesség idejébenis a Praesidiarius katonák ki állíttására egy aránt concurrálván, s háború idején hasonlóképpen az Insurrectió onussátis egy aránt tartozván hordozni, lehet reményleni, hogy ha a fellyebb írt módón az hadi kötelességnek s egyébb közönséges szükségnek el rendelése, és hordozása a régi törvényes lábra viszsza állíttatik, s e szerint a Nemzetek eddig egymástól meg külömbözött Tzélyok egymás Javának, és az haza közt Boldogságának ki munkálódásában egyesíttethetetik, nagy része azon Panaszoknak és ellenkezéseknek, melyek köztünk eddig háborgásokat szültenek, meg fog szűnni, és leg közelebbről a'Magyar és Székely nemzet egymással olyan egyenlőségre hozattathatik, hogy még névvel sem kivan egy mástól el külömböztetni. A mi pedig a Szász Nemzetnek kérdésben forgó birtokosságát és más Polgári Jussokra nézve kivánt egyenlőségét illeti, bizonyos lévén az, hogy a Szász nemzet még a Királyok alatt a Magyar Országi Gyűlésekre képviselőket küldvén, és Erdélynek különös Gyűlései akkoris az három Nemzetek nevek alatt tartotván, a Törvényt Szerző hatalomban részek volt; Erdélynek el szakadása után pedig mint Fejedelmek választásában, mint egyébb közönséges végezésekben és az igazgató Tanátsban Szava lévén, Polgári Jussait még nagyobb Szabadsággal gyakorolta és mais azoknak élésében vagyon, a dolog természetivel ellenkeznék, ha a más két nemzetek egy illyen tagjóknak és Constatusoknak birtokosságát kétségbe kívánnák hozni. Tudva vagyon az hogy a Szász Nemzetnek az a darab Tartomány, melynek bírására külső országból hivattatott, örökössen, és hadi szolgálat kötelessége mellett engedtetett által. Tudva vagyon azis, hogy ezen hadi kötelességeit a királyok alatt a Szász Nemzet, valamint a Székely Nemzetis királyi Bandériumok között viselte, és most is a Militaris Contributiónak magán fekvő részét nem egyébb kötelességből, hanem az hadi szolgálattyának fel váltására fizeti. Továbbá a Dézsmákatis a Szász földön a Királyi Fiscus nem földes Űri birtok jussán, hanem valamint a Vármegyékbéli Árendás helységekben a Papi jövedelemnek Seculárizására, és a Szász Papokkal Bátory Gábor Fejedelem alatt következett Kötés mellett birja. A mi pedig a Szász Nemzet által fizetni szokott Szent Márton Censussát nézi, a Szász Nemzet Privilégiumából világos, hogy ez nem Terragii Taxa, hanem Camerae Lucrum nevezete alatt tétetett hozzá az hadi Kötelességhez, mely Camerae Lucrum első Károly által a Pénz verés költségeire nézve hozattatván bé, és Közönségessen az egész Országra vettetvén fel, végtére a Portalis Contributiohoz ragasztatott úgy hogy már ma, midőn a Szász Nemzet Portalis, vagy Militaris Contributióból a magára eső résztis effective hordozza, a Szent Marton Napi Census neve alatt adni szokott Camerae Lucrumnak fizetésével kétszeressen láttatik terheltetni, de ha szinte abból az okból, hogy ezen Censusról a Leopoldium Diplomábanis világos emlékezet tétetett, és hogy ez iránt a Fiscus a Szász Nemzet ellen törvényessen nyerte meg maga keresetét, a Szász Nemzet ettől a Terhtől egyébbkint menté nem tétethetnék is, illő volna mind a két Nemzet Pártfogása mellett azt ki munkálódni, hogy azon hat Ezer forintból álló Census akár tsak egy, annak Capitálissát érő Summa pénznek le tétele mellett a Szász Nemzetről le vétetvén ennek minden dominalis Praestatiótól ment birtoki Tulajdonossága a Felséges Udvartól is meg ismertessék. Ezen kivül még két ága vagyon a Szász Nemzettel folyó vetélkedéseinknek. Egyik a hivatalok viselésében való egyenlőség, másik a Concivilitásnak viszontaglása. Az elsőre nézve mint régibb Törvények és Privilégiumok, mint a Diploma és ujjabb Articulusok által meg lévén az határozva, hogy a Szász Nemzet maga Tisztyeit, valamint a más két nemzetis, maga kebeléből választhassa, hogy 64