Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - Buzási János: A XII. Nemzetközi Levéltári Kongresszus / 34–42. o.

Abból, ami megvalósult, néhányra különösen felhívnám a figyelmet. Ilyenek: RAMP-útmutatók gyűjteménye, a levéltári terminológiai szótár új kiadása, állományvédelmi alapfogalmak glosszáriuma, nemzetközi pecséttani szótár javított kiadása, nemzetközi levéltártörténeti bibliográfia, összeállítás a levéltárpolitika elvi problémáiról, kézikönyv számítástechnika-alkalmazási koncepciók kialakításához, a számítógépes információs rendszerek jogi problémái, katasztrófaelhárítási rendszabályok, tűzvédelmi útmutató, levéltári reprográfiai kézikönyv, vállalati levéltárak kézikönyve, a pecsétpublikálás szabályai, a számítástechnikai adathordozók hatása a levéltártudományra. Ügy gondolom, hogy a Nemzetközi Levéltári Tanács égisze alatt folyó kutatómunka eredményeinek közkinccsé tétele Magyarországon az eddiginél nagyobb figyelmet érdemelne. A pénzügyi beszámolót Klaus Oldenhage, a Tanács kincstárnoka terjesztette a közgyűlés elé. Már magukból a számadatokból is sok minden kiolvasható, de a kincstárnok szóbeli expozéjából egyértelműen kiderült, hogy a Tanács anyagi eszközei rendkívül korlátozottak. A bevételeknek csak mintegy fele származik a tagdíjakból, így külső támogatás nélkül a Tanács apparátusának és tevékenységének drasztikus csökkentésére kényszerülne. A Tanács bevételeinek mintegy 40%-a 1991-ben az UNESCO-tól származott. Ennek csak töredéke volt közvetlen szubvenció, a többi vagy az UNESCO megrendelésére végzett kutatások fedezete volt, vagy célzott támogatásként különböző rendezvények, főleg kongresszusok költségeire szolgált. A Nemzetközi Levéltári Tanács, miként a múltban, úgy a jövőben sem vállalhatja különböző országok levéltári intézményeinek anyagi támogatását. A működési jelentés harmadik része a Tanács szakbizottságainak és regionális szervezeteinek részletes beszámolóit tartalmazza, a negyedik pedig a következő speciális projektek végrehajtásának állásáról tájékoztat: Amerika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából Madridban rendezett „Tudomány és technika az ó- és az Újvilágban" c. kiállítás, a segédletkészítés szabályainak kidolgozása, történeti meteorológiai adatgyűjtés és levéltári terminológia. A működési beszámoló után az alapszabály módosítása került napirendre. A módosítási javaslatok legnagyobb része szervezeti jellegű volt és eléggé mélyreható változásokat tartalmazott. A javaslatokat egyébként a közgyűlés elfogadta. Eszerint a továbbiakban új szervként működik a Küldöttgyűlés, amely évente ül össze a Kerekasztal üléseivel összekötve. A Küldöttgyűlésnek teljes jogú résztvevői a Tanács „A" és „B" 'kategóriás tagjai. Hatáskörébe az elnök éves beszámolójának és a költségvetésnek a jóváhagyása, a tagdíjemelés, továbbá a Végrehajtó Bizottság és az állandó bizottságok jelentéseinek, valamint a következő kongresszus előkészítésére vonatkozó beszámolónak a jóváhagyása tartozik. Az Iroda és a Titkárság megszűnt, a Végrehajtó Bizottság jog- és feladatköre pedig kibővült. Az ügyvezető igazgató címét a főtitkár vette át. Az eddigi egy állandó bizottság (levéltárfejlesztési) mellé két újabb alakult, a programigazgatási és programfinanszírozási állandó bizottság. A regionális szerveződés szempontjából jelentős változást eredményezett a közgyűlésen elhangzott javaslat, hogy európai regionális szervezetek alakítását is lehetővé kell tenni. Ezt a közgyűlés úgy oldotta meg, hogy a módosításhoz szükséges szótöbbséggel törölte az alapszabály 42. szakaszának szövegéből az „extra européennes" kifejezést. Az alapszabály módosítása után a Nemzetközi Levéltári Tanács testületei és szervezetei: a Közgyűlés mint a Tanács legfelsőbb vezető szerve, továbbá a Küldöttgyűlés, a Végrehajtó Bizottság, az állandó bizottságok, a Nemzetközi Levéltári Kongresszus, a Levéltárak Nemzetközi Kerekasztal Konferenciája, a regionális szervezetek, a szakosztályok és a szakbizottságok. A tisztikar: a Közgyűlés választja az elnököt, az öt alelnököt, a kincstárnokot, továbbá a Végrehajtó Bi40