Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - Kovách Géza: Az aradi és temesvári zsidó hitközségek levéltárai / 45–52. o.

temesvári központi hitközség épületében található. Nyelvére nézve kezdetben német, eltekintve pár latin nyelvű irattól; a XIX. század második felében térnek át a magyar nyelvre, a két világháború között vegyes: román, magyar, német, 1944-tő] kezdve teljesen román. Az első oklevél 1739-ből származik, melyet a temesvári hitközség keletkezési évének tartanak. Egy osztrák hatóságok által kiadott megtelepedési engedélyről van szó. A XIX. század első feléből (1812—1849) mintegy 60 irat (260 oldal) tükrözi a temesvári zsidó közösségek megerősödéséért, belső szervezeti életük kibontakoztatásáért vívott küzdelmet. 1849 után a levéltári anyag egyre gazdagabb és változatosabb lesz (protocollumok, összeírások, iskolaügyek, temetkezési, házasságkötési, valamint pénzügyi iratok). Statisztikailag 1908-ig a helyzet a következő: 1850—1860 83 irat 251 oldal 1861—1870 218 irat 654 oldal 1871—1880 2035 irat 4064 oldal 1881—1890 1247 irat 2308 oldal 1891—1900 989 irat 2191 oldal Akárcsak az 1850—1900 közötti időszak, hasonlóképpen az 1900—1918 közötti irattári anyagnak is a legértékesebb része a Chewra Kadischa iratanyaga, melyből nyomon követhetők az egyes zsidó családok, következésképpen származási, örökösödési bizonyítás szempontjából gyakorlati hasznuk is lehet. Nyilvánvaló, hogy a modern kor levéltári anyaga egyre gazdagabb. A XX. század elejéről a temesvári zsidó levéltár a következő rendezett iratanyaggal rendelkezik: 1900—1905 854 irat 2219 oldal 1906—1910 460 irat 1633 oldal 1911—1918 646 irat 1651 oldal Az első világháborút követő imperiumváltozás után jó darabig még a temesvári zsidóság belső ügyvitele magyar nyelvű, kisebb mértékben német, 1930tói kezdve azonban fokozatosan áttérnek a román nyelvű ügyvitelre. Az iratanyag gazdagsága fényt vet a kor egyházközösségi és iskolai ügyeire. A zsidó gimnázium népes iskola volt, új épületét 1928-ban adták át, s működése a II. világháború alatt sem szünetelt. A tanítási nyelve román volt. A XIX. században azonban még nem volt olyan szervezett mint az aradi, többször megszűnt, újraindult, s a város negyedeinek megfelelően magániskolák is létesültek. A növekvő antiszemitizmus éveiből nagy értékű iratanyag tükrözi a zsidóság összefogását, a cionista mozgalmat, az egész Erdélyt átfogó közösségi mozgalmakat, rangos személyek szerepét és küzdelmét. Mennyiségileg ez az iratanyag a következő: 1919—1930 815 irat 16663 oldal 1931—1939 2415 irat 3832 oldal A II. világháború éveinek anyaga is rendkívül értékes, ugyanis ez tükrözi a fokozódó üldözések, a bánáti zsidók meghurcoltatásának iratait. Mint említettük, a falvakon élő zsidóságot a városokba kényszerítették, a munkaképes férfi lakosságot munkatáborokba osztották be. Ezeknek az iratanyaga is meg50