Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - Szögi László–Sáry Frigyes: Az Országos Meteorológiai Szolgálat levéltári anyaga, (1864) 1870–1980 / 34–41. o.

giai szolgálat új szervezeti szabályzatának kidolgozása, amely az operatív szolgálat és a tudományos kutatás fejlődését egyaránt biztosította. Az adatgyűjtés, feldolgozás, tájékoztatás hármas feladatára hálózati, adatfeldolgozó és tájékoztató főosztályok alakultak. A magyar szolgálat már 1956-ban bekapcsolódott a nemzetközi távgépíró hálózatba, és a kelet-európai hálózat egyik központjává vált. A légiforgalom biztosítására a Budapest-Ferihegyi repülőtéren repülő-időjelző szolgálat létesült. A balatoni viharok előrejelzésére 1955-ben elkészült a siófoki Balaton-kutató és viharjelző obszervatórium, amelyben állandó észlelőszolgálat, a nyári szezonban pedig korszerű szinoptikus és előrejelző szolgálat működik. A hálózatból nyert nagy mennyiségű adat feldolgozására a hagyományos módszerek már nem voltak kielégítőek. Ezért 1969—70-ben a meteorológiai szolgálat saját elektronikus számítógépparkot kapott. A meteorológiai tájékoztatás iránt megnövekedett népgazdasági igény indokolttá tette a tájékoztatási feladatok centralizálását és tájékoztató főosztály megszervezését. A főosztály tagozódása: általános, ipari és mezőgazdasági tájékoztatás. A tájékoztatás feladatait látják el az Intézet évkönyvei, havi- és napijelentései, valamint az 1951-től évenként megjelenő „Beszámoló a tudományos kutatásokról" című sorozat. Á meteorológiai szolgálat új szervezetében a hálózati, adatfeldolgozó, tájékoztató részlegeket, a könyvtárat, a nyomdát a Központi Meteorológiai Intézet kapcsolja önálló szervezeti egységbe. Az előrejelző, repülésmeteorológiai és hírszolgálati részlegeket a Központi Előrejelző Intézet egyesíti. A hazai igények figyelembevétele mellett az Intézet adottságaihoz mérten részt vesz a nemzetközileg koordinált és ajánlott alapkutatásokban is, szoros kapcsolatot tart fenn a WMO-val (Meteorológiai Világszervezet), amelynek Magyarország megalakítása (1951) óta tagja. Kongresszusain, regionális és technikai bizottsági ülésein az Intézet szakemberei rendszeresen képviselik az országot.

10 Ugyancsak részt vesznek az Intézet képviselői a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió (UGG) Meteorológiai Bizottságának (IAMAP) rendezvényein. A szocialista országok meteorológiai szolgálatainak igazgatói konferenciái 1963 óta koordinálják a résztvevő országok operatív és kutató tevékenységét. 1964ben az igazgatói konferenciát, majd több alkalommal munkaértekezletet tartottak Budapesten.

11 Ugyancsak részt vesz az Intézet a szocialista országok tudományos akadémiáinak planetáris geofizikai együttműködésében (KAPG), a meteorológiai kutatások koordinálását 1967 óta ebben a szervezetben magyar szakember végzi. Az ötvenes években Dési Frigyes szorgalmazására szorosabb kapcsolat alakult ki az MTA-val. A meteorológiával kapcsolatos akadémiai feladatokkal 1951től külön tudományos bizottság foglalkozott. Ez a meteorológiai tudományos bizottság 1965-től az MTA X. (Föld- és Bányászati Tudományok) Osztályának keretében működik.

12 A meteorológia népszerűsítésében, az ismeretek széles körű terjesztésében nagy segítséget nyújt az Intézetnek a Magyar Meteorológiai Társaság, amely számos rendezvénnyel segíti a meteorológia fejlődését. Az Intézet a Minisztertanácshoz tartozó szervek átcsoportosításakor, 1967ben az MTA elnökének, majd 1968. július l-jével az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének felügyelete alá került. Ugyanekkor hajtották végre a megnövekedett feladatkörökhöz jobban alkalmazkodó átszervezést, aminek során létrejött az Országos Meteorológiai Szolgálat korszerű szervezete. 38