Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - Horváth Lajos: A magyar állam címere, 1956–1957 / 26–32. o.

A Kossuth-címer a forradalom és szabadságharc szovjet eltiprása után Az 1956. november 4-én reggel megindult szovjet támadás a vártnál sokkal lassabban „pacifikálta" Magyarországot, még november közepén is folytattak védekező harcokat a magyar szabadságharcosok. A munkástanácsok novemberdecemberi sztrájk- és politikai harca ugyancsak nehezítette az országban a gyors kommunista visszarendezést. Ebben a helyzetben az ígérgetés, a hitegetés taktikájával élt a Magyar Szocialista Munkáspárt és kormánya. Kádár János az MSZMP titkára, a kormány elnöke 1956. november 12-én publikált beszédében kifejtette: ,,A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány azon a nézeten van, hogy címerünk a Kossuth-címer legyen, honvédeink egyenruhája feleljen meg a magyar hagyományoknak és március 15-e ismét a magyar szabadságharc pirosbetűs ünnepe legyen. A kormány két nappal ezelőtt rendeletet adott ki, hogy a kötelező idegen nyelvet az iskolában a tanuló szabadon, maga választhassa meg. Szintén hagyományainkhoz híven vissza kell majd állítani iskoláinkban az osztályzásnak nálunk régen megszokott módját, hogy a legjobb az egyes osztályzat és ne az ötös legyen."

17 A minisztériumok, országos főhivatalok és hivatalok ezután elkészíttették Kossuth-címeres pecsétjeiket. Néhány példát említünk csak. A Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalának elnöke 1957. május 8-án, a Fővárosi Bíróság Igazságügyi írásszakértője 1957. május 20-án és a Katonai Főügyészség 1957. május 29-én még Kossuth-címeres pecséteket használt. Az utóbbi éppen a forradalmárok és szabadságharcosok elleni vádemeléskor, pedig a szabadságharc egyik követelése a Kossuth-címer volt.

18 A Magyar Közlöny, az ország hivatalos lapjának utolsó száma, amelyik fejlécén még Kossuth-címer volt, 1957. május 11-én jelent meg.

19 Kérelem előzetes le tartóztat ós meghossza'b'bitására. Budapest, 1957* március hó 18.-ám. osztályvezető Engedély ezems A Katonai Főügyészség pecsétje 1957 márciusában 31