Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - Müller Veronika–Réfi Oszkó Magdolna: "Szigorúan titkos": a Nagy Imre-per iratainak tematikus feldolgozása a Magyar Országos Levéltárban / 3–12. o.

A vizsgálati eljárás legfontosabb tartalmi része a gyanúsítottak kihallgatása, amit jegyzőkönyvek tükröznek. Nagy Imrét — az 1957. április 15-e és 1958. január 23-a közötti — nyolc hónap alatt a rendelkezésünkre álló jegyzőkönyvek szerint 58-szor hallgatták ki. — A jegyzőkönyveket a kihallgatást vezető rendőrnyomozó ezredesen kívül minden esetben alá kellett írnia a gyanúsítottnak is. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint Nagy Imre esetében ez nem mindig történt meg. Az aláírás megtagadásával tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy ügyét, mint ahogy írja, „politikai és elvi nézeteit" bűnügyi vonalra terelték, egyúttal tiltakozott maga a letartóztatás ténye ellen. 1957. április 19-e és május 6-a között öt alkalommal hallgatták ki ily módon, ezt követően a kihallgatások szüneteltek, úgyhogy Nagy Imre május 27-én maga jelentkezett kihallgatásra, mert attól tartott, hogy ügyét befejezték, és vallomásai nélkül adják át az ügyészségnek. Ettől kezdve a jegyzőkönyvekben foglaltakat aláírásával tudomásul veszi, bár a július 27-d és 29-i kihallgatások során azt a véleményét fejti ki, hogy jegyzőkönyvei egyoldalúan a vád szempontját juttatják érvényre, és ezért új vizsgálat elrendelését kéri. Losonczy Géza első kihallgatása 1957. április 11-én, míg az utolsó, a jegyzőkönyvek tanúsága szerint augusztus 2-án történt. Ez idő alatt harmincötször hallgatták ki. A kihallgatási jegyzőkönyvek másik típusát a tanúvallomási jegyzőkönyvek alkotják. Nagy Imre tanúit, 48 személyt, 1957. március 13-a és augusztus 17-e között idézték be a Gyorskocsi utcába. Köztük több olyan személyt is kihallgattak, akik előzetes letartóztatásban voltak a Nagy Imre perrel közel egy időben folyó más koncepciós perek gyanúsítottaiként. Ezen előzetes letartóztatott személyek vallomását az esetek többségében csak másolatban csatolták a vizsgálati anyaghoz, azok eredetije a „saját" per anyagában található. — Losonczy Géza ügyében a tanúkihallgatások 1957. április 30-ától november 19-éig tartottak, összesen 41 tanú (köztük szintén nem kevés előzetes letartóztatásban lévő személy) vallomásáról 45 jegyzőkönyv készült. A nyomozás folyamatát, az események menetét, ill. a gyanúsítottak körülményeit frappánsan tükrözik a nyomozás során saját használatra vagy felsőbb helyre való jelentési kötelezettséggel íródott nyomozati összefoglalók. Ezek között külön sorozatot alkotnak az összefoglaló jelentések és külön egységet az őrizetesek egészségi állapotára vonatkozó beszámolók. — A nyomozati összefoglalók részletesen tartalmazzák — természetesen a vád szempontjából — Nagy Imre, ill. Losonczy Géza tevékenységét 1956 tavaszától 1956 végéig a jugoszláv nagykövetségen való tartózkodásukkal bezárólag, továbbá az 1957 március vége óta tartó vizsgálat megállapításait, a kihallgatások addigi eredményeit, esetleges „akadályait". Ezen akadályok közé tartozott — a vizsgálók szerint —, hogy Nagy Imre és politikustársainak letartóztatását nem hozták nyilvánosságra, valamint, hogy Nagy Imre nem hajlandó alávetni magát a vizsgálatnak, végül az is, hogy „az ellenforradalom alatt vezető beosztásban volt elvtársak" nem írták le visszaemlékezéseiket (4. ábra). Az összefoglaló jelentések között külön említendő az 1957. július 2-án felvett „Kihallgatási terv Losonczy Géza ügyében" című irat, amely szerint a forradalom államminiszterének ügyét összefoglaló jegyzőkönyv elkészítéséhez több Sérdés tisztázása szükséges még. A kérdéseket és Losonczy Géza addigi vallomásai alapján várható válasz-variációkat tartalmazza az irat, továbbá azokat a koncepciós elemeket, amelyekkel a nyomozótisztek — nem ismerve a vallomások tényleges tartalmát, prejudikálnak. — A Nagy Imre ügyében készült utolsó, 1957. december 15-i összefoglaló már a vádiratot készíti elő. Erre Losonczy Gézánál az 1957. december 21-én bekövetkezett halála miatt nem került sor. Á kötet második részébe azok az iratok kerültek, amelyek a nyomozati 10