Levéltári Szemle, 43. (1993)
Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - Buzási János: A XII. Nemzetközi Levéltári Kongresszus / 34–42. o.
BUZÁSI JÁNOS A XII. Nemzetközi Levéltári Kongresszus 1992. szeptember 6—11. között a kanadai Montreal adott otthont a XII. nemzetközi levéltári kongresszusnak és a Nemzetközi Levéltári Tanács közgyűlésének. A kongresszus hivatalos megnyitását közvetlenül megelőzően, ugyancsak Montrealban ülésezett a Nemzetközi Levéltári Kerekasztal Konferencia. A kongresszuson 127 ország képviseltette magát, továbbá 12 nemzetközi szervezet — részben mint levéltárfenntartó —, köztük az ENSZ, az UNESCO, a Világbank, a Nemzetközi Valuta Alap, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az Európai Közösségek és az Európa Parlament. A hivatalosan bejegyzett résztvevők száma megközelítette a 2500-at. A legtöbben (1130-an) természetesen a rendező országból, Kanadából jöttek: a levéltárak alkalmazottain kívül kormány- és önkormányzati tisztviselők, egyetemi, főiskolai oktatók, diákok, egyházi személyek, különböző nagyvállalatok képviselői, újságírók vagy egyszerűen csak a levéltárak tevékenysége iránt érdeklődők is. A résztvevők számát tekintve Kanada után sorrendben Franciaország (218), az Egyesült Államok (119), Svédország (76), Spanyolország (73), Olaszország (87), Mexikó (54), Németország (52) és Finnország (46) következik. Az egykori Szovjetunióból a három függetlenné vált balti állam, továbbá a megmaradt államközösség részéről Belarusszia, Oroszország és Ukrajna képviseltette magát. A volt Jugoszláviából megjelentek a függetlenné vált Horvátország és Szlovénia képviselői, távol maradt viszont Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szerbia, illetve egyáltalán a maradék Jugoszlávia. Macedóniát a mostani közgyűlés előtt vették föl a Nemzetközi Levéltári Tanácsba. A volt szocialista országokról általában elmondható, hogy kevés résztvevővel voltak jelen: Magyarországról pl. ketten. A nemzetközi levéltári kongresszus kezd hovatovább olimpiai méretűvé válni. Ez valamennyire érthető is, hiszen a Nemzetközi Levéltári Tanács 180 „A" kategóriás tagja 144 országot képvisel, az összes tagok száma pedig 155 országból közel 1200, nem számítva a tagsággal rendelkező 44 nemzetközi szervezetet. Hogy mennyibe kerül egy-egy kongresszus, azt nehéz lenne pontosan megállapítani, de talán mond valamit erről a Tanács kincstárnokának pénzügyi beszámolója, amely szerint az 1988-as párizsi kongresszust az UNESCO egyedül 1988-ban 243 000 dollárral szubvencionálta. A rendező ország ráfordítása hasonló nagyságrendű lehet. Ha a költségeken túl azt is figyelembe vesszük, hogy egy kongresszus, csupán szakmai részről mennyi ilyen vagy olyan közreműködőt igényel, azt kell megállapítanunk, hogy megrendezésére csak nagy vagy gazdag ország vállalkozhat. 34