Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 3. szám - KILÁTÓ - Körmendy Lajos: Beszámoló a III. Európai Levéltári Konferenciáról: Bécs, 1994. május 11–14. / 58–62. o.

symposiumról — elsősorban annak formai oldalát hangsúlyozó — beszámoló­jában a referens angol kolléga sokkal óvatosabban fogalmazott 9 , de szenvedé­lyesen állította, hogy az ilyen típusú rendezvényeknek helyük van a nemzet­közi levéltári életben. Mindenesetre a kihívás tény, és ha az NLT kellően ru­galmas szervezet, akkor a jelzést vennie, a pozitív elemeket pedig hasznosítani kell. A 20. század végén egy nemzetközi konferencián illik beszélni a kor leg­modernebb tedhniká járói, a számítógépről és ennek lehetőségeiről, a nemzetközi adatátvitelről. A résztvevők megcsodálhatták a spanyol levéltárak adatbázisait — az adatokat telefonvonalak segítségével a madridi központból hívták le —, valamint optikai lemezeken rögzített teljes irategyüttesek visszakeresését és megjelenítését. A 'bemutató azonban inkább egy kivételes vállalkozást illuszt­rált, az európai perspektíva nem ilyen szép: a levéltárak egyszerűen nincsenek felkészülve az ilyenfajta együttműködésre, és nem elsősorban technikai okok miatt. Jól mutatta mindezt a kanadai referátum. 10 Az előadó 'beszámolt arról a többéves erőfeszítésről, amit annak érdekében tett a NLT, hogy a több ország­ban meglévő számítógépes levéltári bibliográfiákat egyesítve és egy rendszer­ben, esetleg hálózatban hozzáférhetővé tegye. A fáradozás nem vezetett ered­ményre, mindenki (vagy a többség) a saját rendszerét védte, és nem volt haj­landó áttérni egy újra, a közösre, ami kétségtelenül sok munkába és pénzbe került volna. A beszámoló végén jogos az olvasó elvárása, hogy megtudja, milyen ered­ménnyel zárult a konferencia? Mint minden hasonló rendezvényen, itt is el­hangzott egy sor hasznos javaslat. Lengyel és osztrák részről vetették fel, hogy jó lenne írni egy, az Európa levéltári rendszereket, illetve körülményeket is­mertető kötetet, és hasznos lenne egy közös forráspublikáció is (szerintem en­nek jóval kisebb a realitása); több hozzászóló az elhurcolt iratok visszaadását illetően javasolta, hogy az eredetiről lemondó felet se érje „pótolhatatlan vesz­teség", kapjon ingyen filmet az iratokról; a német képviselő összefogást sürge­tett az anyagvédelmi problémák megoldására stb. Egyes képviselők ki is fejez­ték rosszallásukat, hogy a konferencia nem tesz konkrét ajánlásokat, határoza­tokat, tehát nincs konkrét eredmény. Azt hiszem tévedték, hiszen a konkrét ak­ciók nem az ilyen elméleti rendezvények feladata. Az itt elhangzottakat kell(ene) majd a megfelelő szakbizottságoknak konkrét cselekvési programokba önteni, és sok-sok munkával megvalósítani. A konferencia funkciója tehát egyrészt az elméleti megfogalmazás, másrészt a pszichológiai gátak további bontása volt. Ez utóbbit bizonyára jól szolgálta az az egynapos kirándulás, amelynek útvonala Pozsonyba, Sopronba, majd Kismartonba vezetett: három határ, egy régió. Ha nem mondta volna több külföldi kolléga, nem írnám le, de valószínűleg a sop­roni tartózkodás tetszett nekik a legjobban. Körmendy Lajos JEGYZETEK 1 Borsa Iván: Az első európai levéltári konferencia. In Levéltári Szemle, 1985/4. 2 Maarten van Bőven: Cadres et objectifs de la mobilité — un point de vue néer­landais c. referátuma. Klaus Oldenhage: Scope and aims of mobility. A Germán view c. referátuma. 3 A nyolcvanas évek eseményeit, tendenciáit a jelen cikk szerzője elemezte referá­tumában, ami (annak bővített változata) hozzáférhető magyarul is a Levéltári Közlemények LXIII/1—2. számában. 4 A kérdést részben érintve megjelent egy ismertetés a Levéltári Szemle 1992/2. számában (83. old.). 5 Ugo Cova: Les perspectives de la coopération regionale transfrontaliére: le cas de la zone Alpes-Adriatique. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom