Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 3. szám - Alföldi Vilma: Az Állami Ellenőrzési Minisztérium vizsgálata az Út-, Vasúttervező Vállalatnál, 1955 / 27–37. o.

Tervezési díj, Ft — Füzesabony állomásépület 201 500 — Kalocsai Farostlemezgyár út és vasút létesítése 251 000 — Székesfehérvár állomás előtere 141 200 — Mucsonyi összekötő út (hidjai 191 000 összesein 14 olyan elmaradt kivitelezést említ, aminek a teljes tervdokumentációja elkészült 1 792 200 Ft értékben. Figyelmen kívül hagyja, hogy a Nagy Imre kormány 1954-ben számos nagy beruházást leállított, s így feleslegessé váltak az ezek kiszolgálására tervezett közlekedési létesítmények is. A KPM 1954. évi beruházási keretét 20%-kal csökkentették. A jegyzőkönyv a fent felsorolt hibákért dr. Gábor István igazgatót, Szőgyéni László főmérnököt, Sigmond Endre szakági főmérnököt, dr. Balázs Jenő tervosztályvezetőt és Maurer Gyula műszaki ellenőrzési osztályvezetőt tette felelőssé. Á vádak egy része nevetséges, mint például a napi, heti, 'havi tervteljesítési jelentések, és a terv-előrehaladási mutatók pontos vezetésének elmulasztása, más részük tartalmaz valós elemeket, mint a példának felhozott hatvani és székesfehérvári állomás terve, ahol az épületek funkcionális szerepét nem vették kellően figyelembe. Mint a későbbiekből azonban kiderül, a jogosan kifogásolt vádakat nem a tervezőintézetnek kellett volna címezni. A jogszabályi előírásoknak megfelelően dr. Gábor István az UVATERV igazgatója, 1955. dec. 29-én írásbeli magyarázatot küld az ÁEM-nek, melyben a vádak nagy részét úgy utasítja vissza, hogy egyben meg is semmisíti, s időnként nevetségessé teszi azokat. A vizsgálat ama kifogására, hogy az UVATERV a szükségesnél hosszabb határidőket állapít meg, s a határidőt mindig a legjobban leterhelt osztály, a Talaj mechanikai osztály kapacitásához igazítja, a tényt elismerve utasítja viszsza. Közli, hogy amennyiben a Talajmechanikai osztály eredményeit fel kívánják használni a későbbi tervezéshez, akkor ez elengedhetetlen, A Talajmechanikai osztály munkájának meggyorsítását egy új nagylétszámú geodéziai iroda felállításával és főinstallátori állás szervezésével véli javíthatónak. Szükségesnek tartaná az osztály felszerelésének korszerűsítését, ezt azonban a tárca hitelfedezet hiányában mindeddig megtagadta.

22 Egyébként megjegyzi, hogy a vizsgálati jegyzőkönyvben felrótt néhány napos határidő-módosításból eredő hátrány nincs arányban az alaposan kidolgozott tervdokumentáció nyújtotta előnyökkel. A tervezési határidők csúszásának okát Szőgyéni László szakági főmérnök az Országos Építési Hivatal 6/1955. számú hibás utasításával magyarázza.

23 Az utasításból ugyanis kimaradt, hogy a beruházó a szerződés megkötésekor köteles a legfontosabb alapadatokat a tervező rendelkezésére bocsátani, sőt kifejezetten engedélyezi, hogy a beruházó a kiindulási adatokat a későbbiekben, a szerződés megkötése után is megadhatja. A gyakorlat az, hogy a tervezők beruházási program hiányában kénytelenek a műszaki tervezést megkezdeni, gyakran szóbeli értesítések alapján kezdik el a munkát, induló információként csak a beruházás nevét és a telepítés helyét kapják meg. Példaként említi, hogy 1955 októberében kaptak egy 21 munkára vonatkozó tervezési megbízást, s ez az egész megbízás egy egyoldalas levélből állt. A tervezőknek ahhoz, hogy a munkát el tudják kezdeni, partizán módon saját maguknak kell beszerezni a kiindulási adatokat, s ehhez olykor helyszíni kiszállások sorozatára van szükség. A beruházások terén óriási káosz van, s időnként az is előfordul, hogy a beruházó már elkészült terveket, vagy a már folyamatban lévőket újra megrendeli, s még gyakoribb, hogy a beruházásokat részleges, vagy teljes dokumentáció nélkül kezdik el. Az igazgató és a szakági főmérnök is reagál az ÁEM-vizsgálat azon vád32