Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 3. szám - Alföldi Vilma: Az Állami Ellenőrzési Minisztérium vizsgálata az Út-, Vasúttervező Vállalatnál, 1955 / 27–37. o.

vizsgálatot az ÁEM ellenőrei, bevonva a vizsgálatba az Országos Építésügyi Hivatal (OÉH) szakértőit is. A vizsgálat zárójegyzőkönyve „A tervellátottság biztosítását célzó intézkedések végrehajtásának ellenőrzése" címet viselte.

7 Az UVATERV-nél tartott ellenőrzés főbb szempontjai a következők voltak: — a tervezési rész és egész 'határidők pontos betartása, — a tervezés gazdaságosságának vizsgálata, a felesleges túltervezés kiszűrése, — a munkafegyelem garantálja-e a tervteljesítést? — a műszaki dolgozók premizálási rendszerének vizsgálata. A vizsgált vállalatot 1950. július l-jén alapították Üt-, Vasúttervező Iroda NV néven (UVATI),

8 1952-től nevét Üt-, Vasúttervező Vállalatra (UVATERV) változtatták. Alapítását a Mélyépítési Tervező Intézet NV decentralizálásának köszönhette, melynek során megalakult a — Mélyépítési Tervező Iroda NV (MÉLYÉPTI) — Közlekedésüzemi Épülettervező Iroda NV (KÖZÉPTI) és az — Üt-, Vasúttervező Iroda NV (UVATI). 1950-ben a közlekedési tárca tervezési igényeit e három nemzeti vállalat elégítette ki. Majd 1951-ben, a speciális igényekre való hivatkozással megalakult a rövid életű Földalatti Vasúttervező Vállalat is.

9 1954 őszén azonban a közlekedés és postaügyi miniszter a műszaki tervezés színvonalának emelése érdekében szükségesnek tartotta a tervező vállalatok újbóli centralizálását. 1954. október 31-i hatállyal megszüntette a KÖZÉPTI és a Földalatti Vasúttervező Vállalat önálló jogi személyiségét, s egyben az UVATERV-et utasította a megszüntetett vállalatok tevékenységi körének átvételére. A fenti fúziót követően az UVATERV látta el a közlekedésépítés tervezési munkáinak döntő többségét.

10 Az ötvenes évek első felében a közlekedési beruházások fő feladata a honvédelmi igények kiszolgálása mellett a bányavidékek összekapcsolása közúton és vasúton az újonnan létesülő ipartelepekkel.

11 Ebben az időszakban az UVATERV tervezési munkái is e cél szolgálatában álltak. Ekkor tervezte a honvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú 41-es, Nyíregyháza—Vásárosnamény közötti fő közlekedési utat,

12 valamint a Budapest—Szob, illetve Budapest—Miskolc—Záhony vasútvonal összekapcsolását Vác—Aszód állomások .között. Az öszszekapcsolás lehetővé tette, hogy a tranzit szállításokat Záhony és Szob között rövidebb úton, Budapest elkerülésével oldják meg. Á bányászat fejlesztési érdekeit szolgálta a Bodajk—Dudar közötti vasútvonal tervezése, építése.

13 A Dunai Vasmű építése tette szükségessé a Pusztaszabolcs—Dunaújváros vasútvonal elsőrangúsítását, valamint a komlói szén Dunaújvárosba szállítása érdekében új vonal építését Dunaújváros és Rétszilas között. Az UVATERV készítette e koncepció keretében a Pécs—Komló környéki vasúthálózat átfogó nagyszabású fejlesztési tervét. Az új vasútvonalak tervezése mellett nagy feladatot jelentettek az állomásbővítések, újjáépítések, mint például a -komlói, a hosszúhetényi, dunaújvárosi, Budapest ferencvárosi, józsefvárosi rendező-pályaudvarok, valamint a miskolci, a debreceni, a 'hatvani, a székesfehérvári pályaudvarok terveinek elkészítése.

14 A fenti munkák is érzékeltetik, hogy az UVATERV a közlekedésépítés valamennyi ágában ellátta a tervezési teendőket. Az alapító rendelet szerint feladatkörébe tartozott: — a közlekedéssel kapcsolatos perspektivikus tervezés, — hálózatfejlesztési tervek készítése, — utak, vasutak, közúti, gazdasági és földalatti vasutak, (hidak, műtárgyak, alagutak, függőpályák, sodronykötélpályák, szállítóberendezések, repülőterek és tereprendezési munkák, mélyépítő-ipari gépek és a mélyépítőipar gépesítésének tervezése, 29