Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 3. szám - Kapronczay Károly: Adatok Közép-Kelet-Európa orvosképzésének átformálásához a 18–19. században / 3–13. o.

nyújtották át az egyetemnek, amelynek értelmében öt tanszék létesült, valamint három olyan, amely a természettudományi karral közös lett. Az oktatás nyelve, néhány tárgy — például az anatómia, az orvosi gyakorlat és a gyógyszertan —• kivételével a lengyel lett, de a sebészképzés csak az anyanyelven folyt. Ez a következő évtizedekben vált nagy jelentőségűvé, amikor — 1796 után, a Lengyelország harmadik felosztását követő években — Krakkó városállam jelentette a lengyel nemzeti szellem ápolásának legfőbb helyét, A krakkói egyetem reformjaival egy időben tervek készültek egy második egyetem felállítására, végül az 1579-ben alapított vilnói egyetemet szervezték át.

18 Lengyelország 1772-ben bekövetkezett első felosztása után a lengyel koronához tartozó Litvánia jelentős része Oroszországhoz került, de az ősi litván főváros még Lengyelország része maradt. Itt Báthory István négykaros egyetem alapjait vetette meg, bár az orvosi kar megnyitására nem került sor. A vilnói egyetemen végrehajtott reformok azonosak voltak a Krakkóban alkalmazottakkal, és megnyitották az orvosi kart is lengyel és német tanárokkal. A képzés 1783-ban indult el, és éppen beértek az első évek erőfeszítései, amikor a lengyel állam harmadik (1796), végleges felosztása után a város tartósan Oroszországhoz került. Igaz, a Kusciusko-f éle felkelés időszakában a város kétszer is gazdát cserélt, hol lengyel, hol orosz kézbe került, a harcok alatt feldúlták az egyetem épületét, hallgatói és tanárai elmenekültek. Viharos évtized következett, az orosz kormányzó felfüggesztette az egyetem működését, csupán a gyakorló kórházból kialakított orosz helyőrségi kórházban engedélyezték a sebészképzést, hiszen az a hadsereg igényeit elégítette ki. 1803-ban az orosz Oktatásügyi Minisztérium Vilnóban is egyetem felállítását határozta el, bölcseleti, jogi, természettudományi és orvosi karokkal. Az egyetem alapszabályzata részben azonos volt a felfüggesztett vilnói egyetem lengyel statútumával, az új kidolgozásában a dorpati és moszkvai egyetem tanárai is részt vettek. Az egyetemmel az orosz kormányzat részben ellensúlyozni kívánta — a birodalmi érdekek mellett — a lembergi és a krakkói egyetem vonzerejét az uralma alá került lengyel területeken. Az orvosi karán orvos- és sebészképzés folyt, tanári karában orosz, lengyel és német orvosokat találunk.

19 A történeti lengyel területeken a 19. század elején újabb egyetemalapításra került sor, amikor a tilsiti béke (1807) után Napóleon megalakította a vele szövetséges Varsói Nagyhercegséget, amely Krakkóval együtt a szász király fennhatósága alá került. Ez reményt ébresztett a lengyel állam újbóli viszszaállítására, így Józef Paniatowski herceg, az utolsó lengyel király fivére köré tömörültek a lengyel felvilágosodás legjobb erői. Hugó Kollataj irányítása mellett 1809-ben megnyílt a varsói négykaros egyetem, amely alapításának pillanatától megkezdte működését. A következő viharos években töretlenül működött, amit az sem befolyásolt, hogy Napóleon oroszországi veresége után e térséget az orosz hadsereg megszállta. A bécsi kongresszus döntése nyomán a volt Nagyhercegség területe Oroszországhoz került, ahol — más volt lengyel királyságot képező részekkel egyesítve — I. Sándor cár kialakította az Oroszország részét képező, de bizonyos autonómiával és alkotmánnyal rendelkező lengyel királyságot. Az önálló közigazgatással, vámhatárokkal, bíróságokkal és korlátozott létszámú hadsereggel rendelkező lengyel királyság élén Konstantin nagyherceg — a cár fivére — alkirályként állt. Orosz-Lengyelországban lengyel nyelvű oktatást vezettek be, így szükség volt az 1809-ben alapított varsói egyetemre is, amely 1818-ban Császári Egyetemként működhetett. Feladata volt az adott térség értelmiségének képzése, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy vonzerőt és ellensúlyozást gyakoroljon a Monarchiához került krakkói és lembergi egyetemmel, valamint a Poroszországhoz került lengyel területéken 1819-ben 9