Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 2. szám - MÉRLEG - Nyulászi Gáborné: Újraindult a Turul: egy folyóirat születése – tetszhalála – újjáéledése / 84–86. o.

»A MAG* AR HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI TÁRSASÁG PECSÉTIE 1883V 4 Az alakuló közgyűlésen báró Radvánszky Béla mint a megválasztott elnök a társaság, egyszersmind a tervezett folyóirat célkitűzéseit így foglalta össze: „Társaságunk ... a történelem társtudományainak művelését tűzte ki felada­tául. Ezek között jelenlegi folyóiratainkban eddigelé csak a sphragistíkának volt tér engedve. A heraldika, diplomatika és genealógia folytatólagos műve­lése megfelelő szakfolyóirat hiányában akadályokra talált. Pedig csak ha ez utóbbit vesszük is tekintetbe, történetírásunk feladatai közé kell, hogy soroljuk az egyes családok történetének és származásának tisz­tázását, mert hazánkban egyes régi családok története annyira össze van forrva nemzetünk egész történelmével, hogy e nélkül amazt sem ismerhetjük tökélete­sen, sőt a történelmi geographia megírása is csak a családok birtokviszonyai­nak tisztázása után lehetséges." 5 A folyóirat címéről az 1883. április 28-i választmányi ülés határozott: a bi­zottság javaslatát elutasítva, a választmány tagjainak helyszínen tett javaslata, a „Turul" elnevezés mellett döntött. 6 A folyóirat profilja alapvetően nem változott az évtizedek során, árnyalat­nyi különbségek figyelhetők csupán meg. Még az első időszakban a családtörté­net, a genealógia volt túlsúlyban, addig az 1920-as évektől egyensúlyba került a címertani, pecséttani és diplomatikai tanulmányokkal. Hasonlóan finom vál­tozás figyelhető meg a szerzők körét vizsgálva: kezdetben több a „történetileg autodidakta, de magas színvonalon írok" 7 száma, míg az első világháború után a szakírók neve a gyakoribb a folyóirat szerzői között. Jelentős változásként kell említenünk azt, hogy a kezdeti nemesség orientált családtörténet az emlí­tett időszakban a polgári és paraszti családtörténeti kutatások publikálásával bővült A második világháború kényszerszünete után két összevont szám jelent meg, a második, az 1947—1950-es 64. kötet szétosztása után, 1951. február 27-én a Társaság közgyűlést tartott. Részlet a közgyűlés rövid jegyzőkönyvéből: „Dr. Bottló Béla, a Társaság titkára titkári beszámolójában bejelenti, hogy megje­lent a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönyének utolsó száma, ismerteti a kiadással kapcsolatos költségeket ... (Ezután ismerteti a Társaság pénzügyi helyzetét, a tagdíjak befolyásának megszűnését, a régi címe, illet[ő]leg neve nélkül, mert a Népművelésügyi Minisztérium a folyóirat régi címén, amely Turul volt, a megjelenést nem engedélyezte.) ... Az elnök 8 ezután bejelenti, hogy mivel a Társaságnak semmi vagyona nincs és támogatás sem valószínű, javasolja a Társaság feloszlását azzal, hogy a Tár­saság folyóiratának raktári példányait adja át a Magyar Országos Levéltár­nak ... Az alelnök ezután tekintettel a Társaság helyzetében beállott változásokra, kü­lönösen anyagi helyzetében, a Társaság feloszlását javasolja. A Közgyűlés a javaslatot magáévá téve kimondja a Társaság feloszlását." 9 A történet, mint a mesében megismétlődött: Vajay Szabolcs vezetésével mozgalom indult — de most — a Turul felélesztésére. A Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Országos Levéltár és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönyeként 1992^ben megjelent a Turul 1951—1992-es évfolyama, a 65. kötet. A külföldön élő magyarok adományából kiadott ún. mutatványszám után, 1993-tól, évi 4 füzet kiadásával (1—2. szám megjelenése májusban, 3—4. szám megjelenése októberben tervezett) előfizetésékből kívánja magát a folyó­irat fenntartani. Alapvető célkitűzése változatlan, természetesen alkalmazkodva a 20. század végének tudományos követelményrendszeréhez. Reméljük, hogy év­tizedek múlva a most felnövekvő történészek hasonlóképpen nyilatkoznak az 05

Next

/
Oldalképek
Tartalom