Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 2. szám - MÉRLEG - Godsey, William D. Jr.: Csáky Imre emlékiratai. Vom Geachteten zum Geächteten: Erinnerungen des k. und k. Diplomaten und k. ungarischen Aussenministers Emerich Csáky (1882–1961). Edited by Eva-Marie Csáky. Wien (Köln) Weimar, 1992 / 81–83. o.

miképpen sem teszi feleslegessé!) a legtöbb új ismeretet olyan összetett jellegű fondók esetében kapjuk, mint az Acta Publica, a Tractatus Publici, a Történelmi Emlékek, az Acta Ecclesiastica, az Acta Jesuitica, az Urbaria et Conscriptiones és a Collectanea varia. Nem csekély jelentőségűek a kamarai archívumban őrzött családi levéltárak, melyek egy része már hosszú ideje a legkutatottabbak közé tartozik (Nádasdy, Rákóczi, Rákóczi-Trautson, Thurzó, Wesselényi), míg a többire (pl. Dóczy, Czobor) talán éppen e munka hívhatja fel a figyelmet. Mindazon fondoknál, ahol az ott őrzött iratokból forrásközlés, a témával kapcsolatos tanulmány (pl. a dézsma adminisztrációjáról) készült, a vonatkozó kiadványcímek a leírás végén olvashatók. A kötetet, a szokásoknak megfelelően, hely- és személynévmutató egészíti ki. Gecsényi Lajos Csáky Imre emlékiratai* Vom Geachteten zum Geachteten: Erinnerungen des k. und k. Diplomáién und k. ungarischen Aussenministers Emerich Csáky (1882—1961). Edited by Éva-Marie Csáky. Wien(Köln)Weimar: Böhlau Verlag, 1992. 348 p. Az újkori európai történelem legjelentősebb évei kicsinyített mása Csáky Imre életének. A 20. század első felének eseményei óriási felfordulást okoztak a kontinens és a gróf életében egyaránt. Az egyik legelőkelőbb magyar főnemesi családból származó főúr még a Habsburg Monarchiában született, s élete utolsó szakaszában osztályellenségként a szovjet berendezésű kommunista rezsim börtönbe vetette. Csáky „őexellenciájából", az egykori külügyminiszterből a 4614-es számú elítélt lett, vagy ahogy memoárjában a személyi átalakulását találóan írta „a nagyrabecsülttől a számkivetettig". Csáky közéleti karrierjét diplomataként kezdte Ferenc József császár szolgálatában, az óvilág azonban hamarosan eltűnt és mint pénztelen menekült egy olyan Európában fejezte be életét, ahol császárok és királyok, udvarok és arisztokraták tűntek el a történelem süllyesztőjében. Csáky gyermekkorának földesúri, agrár-, és hierarchikus világát a Magyar Népköztársaság egyenlősdi elvét hirdető retorikája és iparosító politikája váltotta fel. A szerző élénk képet fest a két rendszer első találkozásáról, az 1918-as breszt-litovszki béke alkalmával, ahová mint megfigyelőt küldték a fegyverszünetre és a béketárgyalásokra. A keleti front főparancsnoka, Lipót bajor herceg ragyogó uniformisba öltözve, marsallbottal és katonazenével üdvözölte az újonnan érkezett orosz tárgyalófelet, Adolf Joffre-t. Joffre gyűrött kabátban érkezett, és válaszul főparancsnoknak szólította a királyi herceget, majd heves forradalmi beszédet tartott, melyet a nyugati tárgyalófelek még egészen a legutóbbi időkig kénytelenek voltak elszenvedni. * Az ismertetést fordította: Kollega Tarsoly István 81