Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 2. szám - Gerhardt Éva: Adalékok a magyar hadifogoly kérdés alakulásáról a II. világháború után: a Debreceni Hadifogoly Átvevő Bizottság / 18–34. o.

nyilvántartás sajnos elvétve közli a hazatértek volt tábori számát és helységét, itt viszont a jugoszláviai személyek igazolványainak 90%-án ezt a nagyon fontos adatot is megtaláljuk. A debreceni hadifogolytáborra vonatkozó megmaradt iratok elsősorban gazdasági jellegűek: pénztárnaplók, ellátmányi nyilvántartások, anyag- és élelmiszerszámadások. E töredékesen fennmaradt pénztárnaplók többsége 1—2 hónap költségeinek a kimutatását összesíti. Ezen belül külön 'két Ikisebb csoportot képeznék azok a töredékesen fennmaradt kézipénztári naplók, amelyek a SAS segélyek elosztási, és az 5 Ft-os, majd később 20 Ft-os gyorssegélyek kiutalását rögzítik. Mindezek a gazdasági kimutatások lehetőséget nyújtanak arra is, hogy töredékes adataik alapján rekonstruálható legyen egy-egy rövidebb időszakban a tábor életének és fenntartásának az átlagos költségvetése. Egy másik kisebb napló, számadás és tanúsítványsorozat — mely szintén nem teljes —, 1947—48-tól a máramarosszigeti és foksáni hadifogoly gyűjtőtáborba kiszállított élelmiszerek fajtáját, mennyiségét és költségeit regisztrálja. Ehhez kapcsolódik egy jegyzőkönyv sorozat is, amely fényt derít arra, hogy egyes esetekben milyen nehézségekbe ütközött a magyar hatóságoknak az élelmet még frissen eljuttatni a magyar hadifoglyokhoz, mivel a román hatóságok ezeket a szerelvényeket igen gyakran veszteglésre kényszerítették Románia területén. Végezetül a megmaradt iratoknak még két csoportja érdemel megkülönböztető figyelmet: az egyik, a Magyar Vöröskereszt Hadifogoly Szolgálat Pályaudvari Kirendeltség iratai, amelyek az 1945—46 közötti időszakban feltárják a hadifogoly-szolgálat felállításának és az étkeztetés megszervezésének, a hadifoglyok ellátásának és továbbításának kiépítési rendszerét és körülményeit a kezdetekben. Ebből az időszakból fennmaradt a hadifogoly-szolgálat pályaudvari kirendeltség állományába tartozók névjegyzéke is, mely alapján tudjuk, hogy az első állomásvezető Musza Ferenc és Kaposy József volt, a személyzet létszáma pedig az orvosokkal és ápolónőkkel együtt 20 és 30 fő között mozgott, nem számítva az önkéntes segítőket. Az iratok többsége a hadifoglyok ellátásával, kötszer-, gyógyszer-, élelmiszerbeszerzéssel és -felhasználással foglalkozik, valamint pénzszükségleti előirányzatok felterjesztésével. A legértékesebb e csoportból a Debreceni 6. honvéd kerületi parancsnokság hadifogoly átvételi bizottságának a nyilvánvaló füzete, mely 1945. szeptember l-jétől 1946. július 23-ig Összesített formában a következő adatok felvételével rögzíti a legfontosabb tudnivalókat a hazatérő hadifoglyokról: — év, hónap, nap, óra, perc, — a vonat száma, — csoport (szórványosan, egyenként, zártszállítmányban, gyalogmenetben hazatérők), — honnan érkeznek Debrecenbe (keletről, nyugatról és helységnév megadás), — összlétszámuk: ebből Debrecenben leszállt, ebből tovább utazók száma, — hová térnek haza, — hány főt étkeztettek Debrecenben, — milyen élelmet kaptak, — fertőtlenített személyek száma, — betegen kórházba került személyek száma, — megjegyzés (nemzetiségi hovatartozás bejegyzése). Sajnos a füzet vezetése nem egyenletes — az 1945-ös év részletesebb, az 1946-os évben egyszerűsítik az adatok kezelését. A másik figyelmet érdemlő iratcsoport a Debreceni Hadifogolytábor Gondnoki iktatott iratait tartalmazza, melyben a tábor gazdasági életéről, a velük 29