Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - Cseh Zita: A Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága és a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom tevékenysége az 1956-os forradalomban / 14–25. o.

CSEH ZITA A Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága és a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom tevékenysége az 1956-os forradalomban 1956 szellemi előkészítői: a kommunista pártellenzékiek 1953—1956 közötti tevékenysége a szakirodalom által már viszonylag feldolgozott területét jelenti legújabbkori történelmünknek.

1 Sokkal kevésbé ismert azonban e csoport 1956. október 23-a, illetve november 4-e utáni közszereplése. Dolgozatom két általuk létrehozott szervezet: a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága és a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom tevékenységének bemutatásával kívánja a hiányt némiképp pótolni.

2 Előzmények? Az 1953 júniusában hivatalba léptetett Nagy Imre-kormány meghirdetett programjával nem kevesebbre vállalkozott, mint a magyar szocialista rendszer modellváltására. „Az új vezetés feladta az A-szektor prioritását. A szocialista fejlesztést a végfogyasztással, a mezőgazdasági és a fogyasztási cikkeket gyártó ipar fejlesztésével kívánta kezdeni... Feladta a mezőgazdaság erőszakolt kollektivizálását, és a politikai modell pluralizmusában is gondolkodott. A párton kívüli tömegek képviseletének megvalósítására új alapokra helyezte a Népfrontot."

4 Az új politikai kurzus rövid életűnek bizonyult: 1955 márciusában — a szovjetunióbeli hatalmi harcok következményeként — Magyarországon a Nagy Imre-vonal megbukott. A változás sötét jövőt jósolt: visszatérést a sztálini évek gazdasági és politikai gyakorlatához. Jelentős társadalmi csoportok azonban nem fogadták el a restaurációs törekvéseket, és folytatták tevékenységüket a júniusi út érvényesítéséért. A harc élére azok a kommunista írók, újságírók álltak, akik — nem kis lelkiismereti válságot átélve Rákosi hű kiszolgálásáért — a humánusabb szocializmust képviselő Nagy Imre-vonal lelkes híveivé váltak. Az ellenállás fő színtere az írószövetség, a harc fő orgánuma az írószövetség lapja, az Irodalmi Üjság lett. Magasabb társadalmi státust élvező neves írók, művészek 1955 végén — megszegve a pártfegyelmet — nyílt bírálattal szálltak szembe a márciusi határozat vonalát képviselő politikai vezetéssel. Az 1955. október 18-án keltezett memorandumot Haraszti Sándor, Losonczy Géza, Vásárhelyi Miklós és Gimes Miklós fogalmazta meg, s a kulturális élet 59 kiemelkedő kommunista személyisége írta alá. Követelésük a kulturális élet adminisztratív intézkedéseinek megszüntetésére irányult. A fokozatosan bővülő pártellenzék — a szabadlábra került, rehabilitált 14