Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 2. szám - Ujlaky Zoltánné: A mezőgazdasági törvényes érdekképviselet kérdései a Horthy-korszakban: a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara tükrében / 3–17. o.

nem bírja felvenni a versenyt, annak ellenére, hogy többségben van. A közös érdekek keresztülvitelének pedig legjobb eszköze a közös érdekképviselet."

11 A TMK-ban az 1935 nyarán tartott rendkívüli közgyűlésen jelentette be a kamarai elnök, hogy készül a kamarai törvény (módosítása.

12 A kormányt támogató vezető erők a már említett három területen szerettek volna változtatást elérni. A politikai erőviszonyok azonban ezen célkitűzésnek maradéktalan keresztülvitelét nem tették lehetővé. Különösen jelentős volt a Bethlen-csoport ellensúlyozó szerepe. A kérdés napirendre tűzése elhúzódott, s ebben Gömbös korai halála is közrejátszott. Az agrár-érdekképviselet módosításával kapcsolatos törvényjavaslat tárgyalására csak 1937 folyamán került sor. A Gömbös-féle vonalat tovább képviselő politikusok akkor is azt hangoztatták: „El fog jönni az idő, amikor a Faluszövetség, a Gazdaszövetség, az OMGE, a vármegyei gazdasági egyesületek, s az összes gazdakörök mind a kamarai szervezetbe fognak beilleszkedni." Ugyanakkor az érintett szervezetek képviselői és vezetői időszerűtlennek tartották az ilyen jellegű változtatást, s azt javasolták helyette, hogy a szabad társuláson alapuló agrárszervezetek és a kamarák, illetve azok helyi szervei szorosabban működjenek együtt az agrárérdekek képviseletében.

13 A módosított törvényben lényegében ez fogalmazódik majd meg. A kamarák hatósági jogkörrel kapcsolatos igényei sem nyertek olyan kielégítést, ami e téren lényeges változtatást hozhatott volna. Nem került be például a törvényjavaslatba azon óhaj sem, hogy minden községben alakítsanak mezőgazdasági bizottságot. Az 1920-as törvény szerint ugyanis a mezőgazdasági bizottságok megalakítása nagy községekben is csak ott volt előírva, ahol a törvényhatósági közigazgatási bizottság ezt elrendeli. A kamarák most minden nagyközségben kérték a mezőgazdasági bizottság alakításának lehetőségét, sőt felvetették azt is, hogy a kamara javaslatára körjegyzőségekhez tartozó kisközségekben is tegyék ezt lehetővé. További javaslat volt az is, hogy az érdekképviselet alsó tagozatainak elnökei (tehát a különböző szintű mezőgazdasági bizottságok elnökei) hivatalból legyenek tagjai a megfelelő szintű közigazgatási testületnek, hogy ily módon a közigazgatás és a mezőgazdasági érdekképviseletek között meglegyen az intézményes kapcsolat. Felvetették azt is, Rogy az érdekképviselet alsóbb tagozatainak elnökei hivatalból legyenek tagjai a felsőbb tagozatnak (pl. a községi mezőgazdasági bizottsági elnökök hivatalból legyenek tagjai a járási mezőgazdasági bizottságnak stb.). A törvényjavaslatba sem ezek, sem a mezőgazdasági törvényes érdekképviselet jogainak konkrétabb megfogalmazására utaló kívánságok nem kerültek be. Á kamarák anyagi alapjait sem növelte meg a módosítás oly mértékben, mint ezt szerették volna, de a kamarai illeték mérsékelt felemelését a módosított törvény lehetővé tette, s ez az anyagi fedezet bizonyos növekedését jelentette a kamarák számára. S az sem elhanyagolható, hogy agrár jellegű szövetkezetek a mezőgazdasági mellékiparági üzemek, halastavak ezután a mezőgazdasági kamarák kasszájába fizettek jelentős összegeket illetékként. Némi módosulást hozott a törvény a választhatóságot és a választást illetően. Minden bizonnyal a válság által felfokozott indulatokat kívánta mérsékelni az a változtatás, hogy nem szüntette meg a választói jogosultságot abban az esetben, ha valakinek a haszonbérlet az állandó megélhetési forrása és legfeljebb egy év óta nem állt haszonbérleti jogviszonyban. Hasonlóképpen nem szüntette meg a mezőgazdaság állandó alkalmazottainak (tehát gazdatiszteknek, a mezőgazdasági munkásoknak és gazdasági cselédeknek) a választhatóságát és választói jogosultságot sem az a körülmény, hogy ha az összeírás időpontjában rövidebb idő óta nem álltak szolgálati jogviszonyban.

1

'' Az 1920. évi XVIII. te. kiegészítését és módosítását szolgáló új kamarai tör8