Levéltári Szemle, 42. (1992)
Levéltári Szemle, 42. (1992) 4. szám - Ladányi Erzsébet: Az oppidum fogalom használata a középkori Magyarországon: az oppidumok jogélete / 3–12. o.
dekrétum eltérő szóhasználatát sem világítja meg. Mindebből az a következtetés adódik: a városfal léte, hiánya nem befolyásolja a terminus technikus és pecsét alkalmazását még a 15. században sem. Az ország főhelyeit tekintve, a legújabb oklevéltári közlések szerint, Óbuda mindig civitas s oklevelein általában függőpecsétet alkalmaz. 16 Hasonlóan függőpecsétet használ Szikszó. Amikor Szikszó 1408-ban — immár a Perényi család birtokában — szőlő adásvételről új függőpecsétjével megerősített oklevelet ad ki, a „mos et consvetudo civitatis"-t hangsúlyozza. Függőpecsétjének létét és alkalmazását 1414-ben kiadott oklevele is bizonyítja: „... munimine nostri sigilli autentici et pendentis...", írják a corroboratio-ban. 1472-ben a menedékkövi kartauzi barátoknak Szikszón jámbor emberek által lelkük üdvéért korábban adományozott Agyagos nevű négy szőlőről ill. a Némethegyen levőkről ad ki bizonyságlevelet. Az oklevelek intitulatio-ja a bírón és esküdteken kívül 12 konzult sorol fel. A szőlőkről kiadott két oklevél anyaga hártya s függőpecséttel erősítették meg. Szikszó, de általában is, a városok okleveleiben a konzulok feltüntetése — a pecséttel együtt! — a kutatót Buda 13. század végi önkormányzatára emlékezteti s ezért város kormányzattörténeti szempontból igen értékes. 17 A szepesi káptalan birtokában levő Olaszliszkán kelt 1449-ben Csutai Mátyás végrendelete, melyet „sigillo opidanorum de dicta Lyzka" erősítenek meg. Liszka 1475-ben úgy állít ki szőlő adásvételről oklevelet „... sigillo oppidi nostri..." megerősítésével, hogy a szőlő szomszédosait: „consvetudo nostra oppidi" határozza meg. Ebben az évben egy másik oklevelében: „sigillum civitatis" van. 1478-ban hasonló ügyet tartalmazó oklevelének megerősítő záradéka: „In cuius rei testimonium firmitatemque ... presentes nostras literas sigilli nostre civitatis" történik, az oklevélen zöld, kék és nyersszínű sodraton függőpecsétjét helyezi el. Felette: „Dátum in oppido Lyzka". Az 1487-ből ismert oklevelének intitulatio-ja: „Universitas divitum et pauperum in opido Lyzka commorantium". Az oklevél hátlapján rányomott pecsét nyomával. 1489-ből származó oklevele (adásvétel) az oppidum pecsétjével történő megerősítést említi. 18 Tállya 1506-ban kelt privilégiális oklevelét szőlő adásvételről „sigillo nostro (oppidi)" erősíti meg. 1524-ben kiadott oklevelét szintén saját testületi függőpecsétjével pecsételi meg. Az 1485. évi oklevél ill. a benne foglalt szőlő adásvétel a későbbi hegyaljai közös jogszokás előfutáraként is tekinthető: az adásvételnél jelenlévők között ott van „iuxta morém et consvetudinem ac robur et vi~ gorem eiusdem loci" a tállyai plébános, a megnevezett oltárigazgató és a bíró, valamint a szántai bíró, az ottani „rector et iurati" és a szerencsiek is. Az ügyletről „presens cirographum et donationales literas coram omnibus discretis et providis viris ad id specialem rogatis et vocatis ..." záradékkal adják ki. Az oklevél írója Tállya város akkori iskolamestere „rector scole" Antonius Scolasticus de Miskocz. 19 1457-ben (Sátoralja)Űjhely oklevelének kiadója „Judices iurati, nec non tota universitas hospitum de Wyhel", az ügy az újhelyi pálosok ingatlanára vonatkozik, melyet így zárnak: „In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam presentes litteras nostras privilegiales sigilli nostri autentici munimine roboratas duximus ambábus partibus praescriptis sub una forma concedendum". 20 A Tállyánál említett 1485. évi oklevél „cirographum" ill. az újhelyi az ügyben érdekelt két fél részére két azonos példányban kibocsájtott oklevél nemcsak a hiteleshelyi gyakorlattal mutat igen szoros megfelelést, hanem arra is közvetett bizonyíték, hogy a hiteleshelyek az oppidumokban oklevélszerkesztést végzők iskolái lehettek. A hiteleshelyi gyakorlatnak közvetlen érvényesülését (Sáros) Pataknak, a későbbi oppidumnak az a pecsétes oklevele igazolja legkorábban, melyben ismereteink szerint Magyarországon először — Budát megelőzve — 7