Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 1. szám - KILÁTÓ - Krajewska, Hanna: A Varsói Régi Iratok Levéltárának története és iratállománya / 81–86. o.

ságainak, fő-, központi- és területi intézményeinek működése során. Ez magában foglalta a felosztott területeken keletkezett iratokat is. Ma a gyűjtemény 400 000 fölötti irategységet számlál. Az állományt három részlegre osztották föl. Az elsőben őrzik egyrészt a legrégebbi dokumentumokat, amelyek 1155-től 1795-ig keletkeztek. Ezek mindenekelőtt 8133 pergamen és 2932 papír oklevél, amelyeket egy gyűjteményként jelölnek és kezelnek. Másrészt itt találhatók a Krakkói és Varsói Királyi Levéltár (az egykori Lengyelország állami levéltára) iratai, a királyi kancellária könyvei, a királyi matrikulák, a litván matrikulák, Lengyelország pénzügyi iratai, továbbá a bírósági telek- és városkönyvek, amelyek a nemesi bíróságok elsőfokú működése során keletkeztek Nagy-Lengyelországban és Mazóviában. Érdekes gyűjteményt alkotnak a városi iratok. Ezek közé tartoznak Varsó város levéltára, valamint más városok dokumentumai és könyvei, amelyeket az egyes polgári bíróságok mellett működő levéltárak feloszlatását követően vették át; a lengyelországi nunciatúra iratállományának egy része, továbbá egyházak és kolostorok dokumentumai. A különösen érdekes iratok közé tartoznak a reform időszak (1764— 94) és az 1794-es Kosciuszko-felkelés iratai, továbbá az egykor Lengyelország központi hivatalainak az iratai, mint a Királyi Kincstári Levéltár, a királyi rendőrség és a két nemzet rendőrségének iratai, a katonai bizottságok iratai és a Nemzetnevelési Bizottság aktatöredékei. Az 1795-ös év, amelyben megtörtént Lengyelország három részre való felosztása, az első részleg iratállományának határéve. A második részlegben találhatók a felosztott Lengyelország iratai az első világháború végéig. A porosz országrészt a Főigazgatóság, a Kelet-Porosz Ügyosztály, Üj-Kelet-Poroszország és Solna (1793—1806) iratai képviselik. A Varsói Nagyhercegség periódusából az országgyűlés és a minisztertanács, a koronának és az államkincstárnak visszaadott javak igazgatási kamarája iratmaradványait, továbbá az államtitkárság iratait őrzik. A Lengyel Királyság történetét a konstitúciós és autonóm periódusból a központi hatóságok, az ideiglenes kormányzat, Nowosilcow szenátor és Konstanty nagyherceg kancelláriája, az első, a második ás a harmadik rendi tanács, a minisztériumok, a királyi udvari marsall, a császári kastélyok igazgatósága, a Lowiczi és Heroldi Nagyhercegség igazgatásának iratai dokumentálják. Érdekes iratanyagok találhatók a felekezeti hatóságok és intézmények iratai között. Itt vannak Lengyelország és a Királyi Lengyelország központi egyházi hatóságainak iratai, a varsói ágostai-augsburgi közösség és a konzisztórium iratai, továbbá a római, görög katolikus és zsidó felekezeti anyakönyvek a Bug folyón túli területekről. A második rész tartalmazza ezen kívül a Tudománybarátok Királyi Társaságának eredeti iratgyűjteményét, igazságszolgáltatási, rendőrségi, pénzügyi és katonai iratokat. Ami a nemzeti felkelések időszakát illeti, kevés irat maradt fenn a novemberi és januári felkelések idejéből, valamint a politikai ügyekkel foglalkozó vizsgálati és bírósági hatóságoknak a felkelésekben és szabadságmozgalmakban résztvevőkre vonatkozó irataiból. Terjedelmes gyűjteményt találhatunk viszont a Varsói Főigazgatóság Kancelláriáján, a Varsói Bírósági Kamaránál, a Varsói Bírósági Kamara Államügyészének, a Belső Ügyek Kormánybizottságának irataiban, a kiállítási, pénzügyi és vasúti iratokban a felkelések után keletkezett dokumentumokból. A porosz fennhatóság alatt lévő területékről az első világháború idejéből a civil és katonai igazgatás központi hatóságainak iratai kerültek a főlevéltár birtokába. Ezek magukban foglalják a bírósági iratokat, a Lublini Központi Katonai Kormányzó iratait, továbbá a szállásmesteri hivatalok, katonai parancs83