Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 1. szám - DOKUMENTUM - Gecsényi Lajos: A budapesti osztrák képviselet jelentéseiből, 1946–1947 / 57–76. o.

A budapesti osztrák képviselet jelentéseiből 1946—1947 A háború befejezését követően néhány nappal már kísérletek történték arra, hogy az Ausztriában élő, ül. itt rekedt magyar és a Budapesten tartózkodó — majdan osztrák állampolgárként elismerendő — személyek érdekvédelmét megszervezzék. Bécsben 1945. május 6-án Haubert Kamill, az itteni magyar főkonzulátus egykori kulturális előadója jelentkezett a szerveződő Kancelláriai Hivatalban a magyarok képviseletében. Néhány héttel később írásban is kifejezte szándékát a hivatalos jellegű képviselet vállalására. A külügyi referatúra pro domo feljegyzése szerint a konzuli tevékenység megkezdésére — nemzetközileg elismert osztrák kormány hiányában — nem volt lehetőség, de Haubert magánszemélyként történő fellépése és ténykedése elé nem gördítettek akadályt.

1 A Kancelláriai Hivatal részeként működő Külügyminisztérium szemmel láthatóan igényelte a környező országokra vonatkozó információkat. A magyar belpolitikai helyzetről 1945. július 7-én készült az első írásos feljegyzés, amely ismeretlen forrásból származó híreket rögzített. A június 26-án Budapesten megalakult Szabad Ausztria Bizottság (Komitee Freies österreich) helyét egy hónap múltán egy ún. Segélyiroda (Hilfsbüro) foglalta el. Dr. Kari Loidl vezetésével. A Segélyiroda működését Dr. Kari Renner köztársasági elnök augusztus 25-én kelt levelében támogatásáról biztosította, majd hamarosan felhatalmazták arra is, hogy a hivatalos diplomáciai kapcsolatok felvételéig képviselje az osztrák kormányt a magyar állam szerveinél. Ettől kezdve havonta információs jelentéseket is kértek a magyar viszonyokról. 1945. december 2-án a magyar Külügyminisztérium hivatalosan elismerte a Segélyiroda működését? A magyarországi szovjet megszálló hatóságok akadékoskodása miatt a diplomáciai jellegű kapcsolatok helyreállítására csak hónapok múltán került sor, amikor is képviseleti irodákat nyitottak a két fővárosban. Bécsben, ahol 1945 őszétől Tóth László konzuli tisztviselő, majd 1945 decemberétől Dr. Kriváchy miniszteri osztálytanácsos hazatelepítési megbízottként tevékenykedett, a képviselet vezetésével 1946 májusában Bartók László követségi tanácsost bízták meg, ügyvivői jelleggel.

3 Budapesten 1946 februárjában Dr. Mainrad Falser követségi tanácsos, a két világháború közötti Ausztria tapasztalt diplomatája nyitotta meg ügyvivőként az irodát. Az 1896-ban jól szituált értelmiségi hivatalnokcsaládból született Dr. Falser a szokásos egyetemi és konzuli akadémiai előtanulmányok után 1921-ben lépett külügyi szolgálatba. Első állomáshelye, attaséi rangban, Szófia volt, ahonnan 1926-ban Isztambulba, 1931-ben Párizsba, majd 1937-ben Rómába került. Párizsban ellátta Ausztria képviseletét a Nemzetközi Borhivatalnál, Rómában a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetnél. Széles körű nyelvtudásával (francia, olasz, angol —kevés spanyol, török, bolgár, szerb és magyar) folyamatosan emel57