Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Sárközi Zoltán: A Központi Gazdasági Levéltár, 1953–1961 / 49–56. o.

rezni, 1954 nyarán pedig az épület III. emeletén lévő irodahelyiségekből mint­egy hatot a régóta esedékes dolgozószobák céljára. 10 Ezáltal szinte egycsapásra megszűntek a legégetőbb elhelyezési gondok. Az 1954. évi terv már e változá­sok jegyében készült. A csomójegyzékelés mellett szóba került az alapleltáro­zási kötelezettség, első alkalommal a szakszerű csomózás, a „Bányászok hely­zete 1920-tól 1945-ig" c. témakörben egy dokumentum publikáció elkészítése, az ún. ,,A" nyilvántartási kartonok felfektetése, belső selejtezések, és végül az irat­anyagnak szakágazatok szerinti raktári átcsoportosítása. Az üres raktárhelyi­ségek átvétele lehetővé tette pl. az Országos Szövetkezeti Hitelintézet mintegy 1600 ifm. anyaga beszállításának előkészítését. 11 Az 1954. év folyamán bekövetkezett személyi változások még inkább elő­segítették az intézmény munkáját. Anisits Sándor levéltár vezető állásáról le­mondott. Helyébe a „vállalati csoport" volt munkatársa, Szigetvári István lépett. Budapest Főváros Levéltárába távozott Szekeres József segédlevéltáros, más pá­lyára ment Kiss László, akinek nevéhez — többek közt — az első vállalati-üzemi irattan megírásának kísérlete fűződik. Ennek címe: „A vállalati iratkezelésről." (Megjelent a Levéltári Híradó 1953. évi 2—4. sz. 63—79. oldalán.) Ugyanakkor új tudományos munkatársak — Sárközi Zoltán és Szilágyi Gábor — léptek be az intézményhez. 12 A nagy személyi fluktuáció ellenére a munkák lényegében tervszerűen alakultak. Az év eleji 3 200 ifm. anyag év végére 5 400 ifm.-re nö­vekedett. Mindez elsősorban a külső eljárások területén igen tevékeny Horváth József önálló levéltáros érdeméül tudható be. 13 Ha ehhez hozzávesszük még, hogy 1955-ben újabb, több mint 2 000 ifm. került a levéltár birtokába, akkor fogalmat alkothatunk magunknak az intézmény begyűjtési munkájának mére­teiről, mely rövid két esztendő leforgása alatt meghaladta egy korabeli átlagos területi levéltár teljes nagyságrendjét. 14 Valamit változott a klasszikus levéltárosi munkák: a rendezés és a leltá­rozás színvonala is. Bár még mindig nem léptük túl az elsődlegesség, az ere­detileg kialakult, a provenienciát, olykor a pertinenciát jól-rosszul tükröző szin­tet, de legalább Horváth József személyében akadt valaki, aki írásba foglalta az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Nevezettnek „A Hofherr­Schrantz-Clayton-Shuttleworth Mezőgazdasági Gépgyár (Vörös Csillag Traktor­gyár) iratanyagának rendezése" c. dolgozata (Levéltári Híradó 1955., 3—4. sz. 342—361. 1.) volt az első, mely általános érvénnyel foglalkozott egy vállalati fond rendezésének problémáival. A szerző leszögezte — többek közt — hogy a jelzeteit iratoknál az eredeti rend szolgál a rendezés alapjául. Ha nincs egy­korú rend, akkor tárgykörök szerint történjék a csoportosítás, de — úgymond — „még a tárgykör kedvéért sem szabad szétbontani az eredeti rendben levő egyes sorozatokat". Érdekessége még e módszernek, hogy a végletekig ragasz­kodott a rendezés során az egyes raktári egységekről készített, a rövid tárgyi megjelölést, és az évkort feltüntető, ún. „cédulák" használatához, melyek mint közbeeső fokozat megkönnyítették a végső rendszer kialakításának bonyolult munkáját. 15 E téren az ellenkező véleményt Sárközi Zoltán képviselte, aki a szét­rakásos, a nagyobb áttekintést biztosító, laza módszernek volt a híve. Ez utóbbi bizonyult életképesebbnek, mert azóta szinte kizárólagossá vált. A rendezési munkák színvonalának emelését szolgálta egy tapasztalatcsere, melynek révén az Egri Állami Levéltár vonatkozó rendezési és leltározási munkáját ismertük meg. Ezzel kapcsolatban Sárközi Zoltán leszögezte: ...„helytelennek minősí­tettük közös megvitatás alapján a dossziék egyvégtében való leszámozását, mi­vel így az egyes szervezeti egységek és tárgyi csoportok nem ugranak elő." 16 Ez a levéltári jelzetelésre utaló észrevétel annak bizonysága, hogy már ekkor igyekeztünk az egyes fondokon belül jól-rosszul kibontani az állagokat, sőt a sorozatokat is. 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom