Levéltári Szemle, 42. (1992)
Levéltári Szemle, 42. (1992) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Sárközi Zoltán: A Központi Gazdasági Levéltár, 1953–1961 / 49–56. o.
rezni, 1954 nyarán pedig az épület III. emeletén lévő irodahelyiségekből mintegy hatot a régóta esedékes dolgozószobák céljára. 10 Ezáltal szinte egycsapásra megszűntek a legégetőbb elhelyezési gondok. Az 1954. évi terv már e változások jegyében készült. A csomójegyzékelés mellett szóba került az alapleltározási kötelezettség, első alkalommal a szakszerű csomózás, a „Bányászok helyzete 1920-tól 1945-ig" c. témakörben egy dokumentum publikáció elkészítése, az ún. ,,A" nyilvántartási kartonok felfektetése, belső selejtezések, és végül az iratanyagnak szakágazatok szerinti raktári átcsoportosítása. Az üres raktárhelyiségek átvétele lehetővé tette pl. az Országos Szövetkezeti Hitelintézet mintegy 1600 ifm. anyaga beszállításának előkészítését. 11 Az 1954. év folyamán bekövetkezett személyi változások még inkább elősegítették az intézmény munkáját. Anisits Sándor levéltár vezető állásáról lemondott. Helyébe a „vállalati csoport" volt munkatársa, Szigetvári István lépett. Budapest Főváros Levéltárába távozott Szekeres József segédlevéltáros, más pályára ment Kiss László, akinek nevéhez — többek közt — az első vállalati-üzemi irattan megírásának kísérlete fűződik. Ennek címe: „A vállalati iratkezelésről." (Megjelent a Levéltári Híradó 1953. évi 2—4. sz. 63—79. oldalán.) Ugyanakkor új tudományos munkatársak — Sárközi Zoltán és Szilágyi Gábor — léptek be az intézményhez. 12 A nagy személyi fluktuáció ellenére a munkák lényegében tervszerűen alakultak. Az év eleji 3 200 ifm. anyag év végére 5 400 ifm.-re növekedett. Mindez elsősorban a külső eljárások területén igen tevékeny Horváth József önálló levéltáros érdeméül tudható be. 13 Ha ehhez hozzávesszük még, hogy 1955-ben újabb, több mint 2 000 ifm. került a levéltár birtokába, akkor fogalmat alkothatunk magunknak az intézmény begyűjtési munkájának méreteiről, mely rövid két esztendő leforgása alatt meghaladta egy korabeli átlagos területi levéltár teljes nagyságrendjét. 14 Valamit változott a klasszikus levéltárosi munkák: a rendezés és a leltározás színvonala is. Bár még mindig nem léptük túl az elsődlegesség, az eredetileg kialakult, a provenienciát, olykor a pertinenciát jól-rosszul tükröző szintet, de legalább Horváth József személyében akadt valaki, aki írásba foglalta az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Nevezettnek „A HofherrSchrantz-Clayton-Shuttleworth Mezőgazdasági Gépgyár (Vörös Csillag Traktorgyár) iratanyagának rendezése" c. dolgozata (Levéltári Híradó 1955., 3—4. sz. 342—361. 1.) volt az első, mely általános érvénnyel foglalkozott egy vállalati fond rendezésének problémáival. A szerző leszögezte — többek közt — hogy a jelzeteit iratoknál az eredeti rend szolgál a rendezés alapjául. Ha nincs egykorú rend, akkor tárgykörök szerint történjék a csoportosítás, de — úgymond — „még a tárgykör kedvéért sem szabad szétbontani az eredeti rendben levő egyes sorozatokat". Érdekessége még e módszernek, hogy a végletekig ragaszkodott a rendezés során az egyes raktári egységekről készített, a rövid tárgyi megjelölést, és az évkort feltüntető, ún. „cédulák" használatához, melyek mint közbeeső fokozat megkönnyítették a végső rendszer kialakításának bonyolult munkáját. 15 E téren az ellenkező véleményt Sárközi Zoltán képviselte, aki a szétrakásos, a nagyobb áttekintést biztosító, laza módszernek volt a híve. Ez utóbbi bizonyult életképesebbnek, mert azóta szinte kizárólagossá vált. A rendezési munkák színvonalának emelését szolgálta egy tapasztalatcsere, melynek révén az Egri Állami Levéltár vonatkozó rendezési és leltározási munkáját ismertük meg. Ezzel kapcsolatban Sárközi Zoltán leszögezte: ...„helytelennek minősítettük közös megvitatás alapján a dossziék egyvégtében való leszámozását, mivel így az egyes szervezeti egységek és tárgyi csoportok nem ugranak elő." 16 Ez a levéltári jelzetelésre utaló észrevétel annak bizonysága, hogy már ekkor igyekeztünk az egyes fondokon belül jól-rosszul kibontani az állagokat, sőt a sorozatokat is. 51