Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 1. szám - Horváth Lajos: Az "őrködő bizottság": a főrendiház szünetelésének korszaka, 1918–1926 / 44–48. o.

Talán nem tűnik elhanyagolható apróságnak az a tény, hogy a „szüneteltetés" időszakában a főrendiház korábbi szolgaszemélyzete a helyén maradt és 1920. június 8-án mindegyike hivatali esküt tett. Általános létszámcsökkentés keretében többüket elbocsátották 1924 július végén. Mások a régiek közül még ettől is tovább szolgálták.

8 A főrendiház 1918. november 16-i ülése berekesztésének módja elsősorban dr. Wlassics Gyula elnöknek köszönhetően, alkotmányjogilag továbbra is fenn tartotta a főrendiház létét. Annak ellenére, hogy már az őszirózsás forradalom megtette a főrendiház felszámolására az első lépést, a Tanácsköztársaság pedig lehetetlenné tette bárminemű működését is. A „két forradalom" bukása után, a polgári társadalom restaurációjának folyamatában természetes módon állt helyre a főrendiház igénye. Azonban a két nemzetgyűlés időszakában, a király-puccsok idejében és a szerveződő kisantant államok Habsburg-ellenességének közepette nem volt időszerű a királyság, a Habsburg-ház létével szorosan összefüggő, vagy a szoros összefüggés hangoztatására ürügyet adó főrendiház helyreállítása, akár még megreformált formában sem.

9 A magyar polgári társadalom és a magyar állam előrehaladott konszolidációja tette csak lehetővé, hogy az alaposan megreformált felsőház létrejöttével a magyar országgyűlés ismét kétkamarás parlamentté váljék. Ilyen alapon a felsőházzal kiegészült képviselőház, a kétkamarás országgyűlés a magyar nemzeti konszolidációnak végbevivője és egyben terméke is. JEGYZETEK 1 Országgyűlés főrendiházának naplója V. kötet Bp., 1919. 234—236. 2 Magyarország története 8. Bp., 1976. 87. 3 Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata 1918—1945. Bp., 1983. 33. 4 Szűcs L.: Országgyűlési levéltár (1861/1867—1945/1948). Levéltári leltárak 13. Művelődési Minisztérium levéltári osztály 1961. 45—61. 5 Országgyűlés Levéltára (OGYL), Magyar Országgyűlés főrendiházának iratai, Nagyméltóságú Ministerelnök Ur! című nyomtatvány (Budapest, 1920. márc. 24.) 6 OGYL, Magyar Országgyűlés főrendiházának iratai, Jegyzőkönyv a főrendiház tagjainak 1925. évi március hó 21-én tartott értekezletéről c. nyomtatvány. 7 Országgyűlés felsőházának naplója I. kötet Bp., 1927. 1—2. 8 OGYL, Főrendiházi szolgaszemélyzet törzskönyve 1887—1927. passim. 9 Az „őrködő bizottság" tevékenységének bemutatására azok az iratok adtak lehetőséget, amelyek az Országgyűlés Levéltárának több méter limbusa felszámolásakor 1991 októberében előkerültek. A főrendiház iratai közül mintegy 0,60 ifm került elő, ezek között vannak az „őrködő bizottság" iratai. Az utóbbiak, maga az „Őrködő bizottság" iratai is hiányoznak Szűcs László repertóriumából. A főrendiháznak 1918—1926 közötti korszakára nézve nem sikerült felkutatnunk szakirodalmat sem. 48