Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 4. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A Magyar Katolikus Püspöki Kar II. világháború utáni első értekezletének jegyzőkönyve: 1945. május 24. / 69–96. o.

bíróság erre a tisztre felkért mostani vezetői szerepelnek. Ehhez a bizottsághoz utaltak igazoló jelentéseiket közvetlenül a főszentszéki elnökhöz nyújtják be. A főesperesek igazoltatásánál a főesperes helyét a bizottságban a székes­káptalan nagyprépostja tölti be; kerületi esperes igazoltatásánál pedig a kerületi esperes helyét betölti a bizottságban az egyházmegyei papi névtárban a szóban lévő kerületet a főesperességben követő vagy megelőző kerület esperese. 4. Az igazoló nyilatkozatot elsősorban az egyházközségi tanácsnak hala­déktalanul megválasztandó két tagja tárgyalja és teszi meg reá külön-külön la­pon, saját kezű aláírással ellátott észrevételét. Ebben mindegyik külön-külön kijelenti, hogy az igazolás alá vont áldozópapot igazoltnak tekinti, vagy indo­kolása szerint nem tekinti igazoltnak. Az egyházközségi tanács két tagja szava­zatát az igazoló nyilatkozattal együtt megküldi a kerületi esperesnek. Ez a maga írásban adott és indokolt szavazatának hozzáadásával megküldi az ille­tékes főesperesnek. A főesperes pedig a maga ugyancsak indokolt szavazatával együtt felterjeszti azokat a főszentszéki elnökhöz. 5. A főszentszék igazoltnak jelenti ki az áldozópapot, ha mind a négy sza­vazat az igazolás mellett szól. Ha a négy szavazatból egy sem szól az igazolás mellett, vagy csak egy szavazat szól mellette, a főszentszóki elnök a két zsinati bíróval együtt határozatként kimondja az igazolás megtagadását. 6. Amennyiben az egyházmegyéből beérkezett négy szavazatból kettő vagy három szavazat szól az igazolás megadása mellett, a főszentszéki elnök a két zsinati bíróval szintén írásban adják szavazatukat és a főszentszéki elnök a sza­vazatok többsége szerint jelenti ki az igazolás megadását, vagy megtagadását. 7. Az igazolás kérdésében hozott határozatot a főszentszéki elnök azonnal közli az Egyházmegyei Hatósággal és ez az eredményről az érdekelt áldozópa­pot, valamint az egyházközségi képviselőtestületet is értesíti. 8. Az igazolás kimondása esetén további eljárásnak nincs helye. Az igazolás megtagadásának esetén pedig fegyelmi eljárást kell indítani az áldozópap ellen, s azt a C. J. C. vonatkozó kánonjában foglalt előírások szerint kell lefolytatni." így van most Egerben. A püspöki kar úgy határoz, hogy amennyiben valakinek az igazoltatását kívánnák, az egri minta szerint járjon el az Ordinárius. 23. Az egri érsek felveti a kérdést mi történjék az esetben, amikor a pap eldisponálása 72 nagy nehézsége ütközik, mert az ottlevőről a hívek gondoskod­nak, míg egy ismeretlen újjal szemben nemcsak nem lesznek készségesek, ha­nem esetleg teljesen elutasítóan is viselkednek. A csanádi püspök hozzászólása után az a vélemény ala­kul ki a kérdésben, hogy a jelen viszonyok mellett az ilyen helyen a pap meghagyandó, a dispozíció később történjék meg, ha okvetlen szükséges. 24. A Katolikus Népszövetség ügyében a vezetőség nevében Czettler pro­fesszor kéri, hogy a püspöki kar járuljon hozzá a munka felvételéhez, amelyre Strecke Ernőt szeretné ügyvezető igazgatói minőségben megnyerni. 80 A püspöki kar szívesen veszi a munka folytatását és Strecke Ernő ügyét az esztergomi káptalani helytartó fi­gyelmébe ajánlja. 25. Az elnöklő érsek ezután jelenti, hogy mihelyt mód lesz rá, részletes je­lentést kellene küldeni az Apostoli Szentszéknek hazai állapotainkról. A jelen­Ón.

Next

/
Oldalképek
Tartalom