Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 3. szám - KILÁTÓ - Auer, Leopold: Ausztria történetének írott forrásai: a megőrzés és feltárás problémái / 52–75. o.

JEGYZETEK 1 Johann Gustav Droysen: Historik, Vorlesungen über Enzyklopadie und Methodo­logie der Geschichte. (Hgb. Rudolf Hübner) 1971 6 , c. munkája óta (22. és 328. old.) a megértés a történeti módszerek fő kritériumaihoz tartozik; vö. Josef Meran: Theorien in der Geschichtswissenschaft (Kritische Studien zur Geschichtswissen­schaft 66. 1985) 58. és 101. old., valamint Rudolf Neck: Von den Kategorien der historischen Vernunft In: MÖStA 25. (1972) 522. skkl. Azt, hogy a történeti kritika csak az állítások helytelenségét, de nem az abszolút igazságát tudja bizonyítani, már Droysen műve (129. old.) megállapította. A történésznek ezekben az esetek­ben meg kell elégednie a szavahihetőség elfogadásával vö. ehhez a szemponthoz Franz-Josef Schmale: Funktion und Formen mittelalterlicher Geschichtsschrei­bung (Ertrage der Forschung ... 1985) 70. old., valamint Leopold Auer: Zum Wahrheitsproblem im der Geschichte. In: MÖStA 25. (1972) 507. skkl. Az ott té­vesen Theodor Lessingnek tulajdonított idézet „A történelmet egyedül kölcsönös bizalom alapján lehet elfogadni", Lessing Nathan der Weise c. művének gyűrű példázatából származik. 2 Arnold Esch: Uberlieferungs-Chance und Überlieferungs-Zufall als methodisches Problem des Historikers In: HZ 240. (1985) 529—570. old. 3 Mutatis mutandis itt is érvényes a figyelmeztetés: „mert te azt láttad, amit nem láttál"; — vö. Droysen: Historik 134. old. 4 Kizárjuk ebből a nyomtatott műveket, azaz egyrészt a publicisztikai forrásokat, de valamennyi nyomtatott formában keletkezett munkát is. Megőrzésük és ter­jesztésük a sokszorosító könyvnyomtatás által rendszerint jobban biztosított, noha éppen a publicisztikai munkáknál a csekélyebb példányszám és a térben korlá­tozott terjesztés könnyen vezethet veszteségekhez, míg más oldalról az újságok megőrzése nagy konzerválási problémákat is felvet; vö. a publicisztikai írásbeli­séghez: öffentliche Meinung in der Geschichte österreichs (Hgb. Erich Zöllner, Schriften des Institutes für Österreichkunde 34., 1979) c. gyűjteményes kötetet, valamint az egyes utalásokat Anna Hedwig Benna: Aufstieg zur Grossmacht. Vom Weissen Berg zur Pragmatischen Sanktion In: Die Quellén der Geschichte österreichkunde 40. 1982) 163. old. c. tanulmányában; Hans Wagner: Von der Re­form zur Restauration. Quellén zur österreichischen Geschichte 1740—1848 In: Quellén der Geschichte österreichs ... 187. old. és Helmut Rumpler: Die fran­zisko—josephinische Epoche. Uo. 202. old. 5 Az írott és íratlan források viszonyára vö. Eberhard Büssem és Michael Neher (Hgb.): Arbeitsbuch Geschichte. Neuzeit 1: Quellén Mit einer Einführung in die hilfswissenschaftlichen Disziplinen bearb. von Leopold Auer (UTB 625. 1977) 28. skl. és 138. skl. az ott megadott irodalommal. 6 E század elején egy körkérdés alapján a német nyelvterület okleveleinek eredeti példányait a 13. században 70 000 darabra, a 14. és 15. században egymillióra be­csülték; vö. Heinrich Fichtenau: Das Urkundenwesen in österreich vom 8. bis zum früheren 13. Jahrhundert In: MIÖG Ergánzungsband 23,. (1971) A Regesta Imperii IV. Károly idejére 5951, a valamivel hosszabban uralkodó fia Zsigmond idejére 12 362 oklevelet vesz jegyzékbe. Az iratmennyiség növekedését mutatja a Haus- Hof- und Staatsarchivban (a továbbiakban HHStA) őrzött 9 doboz Fri­dericiana és a közel ötszörös mennyiségű Maximiliana aránya. 7 Ha önmagában abból indulunk ki, hogy egy írott forrás szövegét a kiadás során hibamentesen adják vissza, ami a modern kiadásoknál semmi esetre sem szabad magától értetődőnek feltételezni, a forrás külső jegyeihez kötött információk a kiadásnál akkor is mindenképpen elvesznek. 8 Vö. Walter Goldinger: Geschichte des österreichischen Archivwesens In: MÖStA Ergánzungsband 5. (1957) 6. old. és 10. jegyzet. A II. cseh Ottokár és a bajorok közötti háborúban a ranshofeni könyvtár nagy veszteségeket szenvedett. Vö. Winfried Stelzer: Niederaltaicher Prokuratorien In: MIÖG 77., (1969) 302. old. 66. jegyzet. 9 Ottó Frass: Elemen tarereignisse im österreichischen Hochmittelalter und ihre Auswirkungen. (UH 42., 1971) 171. old. Tűzvészek fordultak elő Klosterneuburg­ban 1330, 1339, 1398, 1408 folyamán, 1410-ben a kremsi dominikánus kolostor lett könyvtárával együtt a lángok martaléka. Vö. Floridus Röhrig: Klosterneuburg (Wiener Geschichtsbücher 11., 1972) 36. old. és Anton Kerschbaumer: Geschichte der Stadt Krems (1885) 242. old. 10 BUB 2., 250. old. Nr. 404. Ének az oklevélnek az eredetije egyébként hasonlókép­pen elveszett. Egy „privilégium ex parte combustum" említi az 1188. június 7-i, Admont számára kiadott, okleveleket is. Urkundenbuch des Herzogstums Steier­65

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom