Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 3. szám - Kisfaludy Katalin: Vagyonnyilvántartások a pénzügyigazgatási fondokban / 48–51. o.

III. Elhagyott javak Kezelésük és értékesítésük 1948 előtt központi feladat volt, miniszteriális szerv ügykörébe tartozott. A helyi hatóságok csak jelenteni voltak kötelesek, ha illetékességi területükön ilyen tulajdonok léteztek, minden további ügyintézés az Elhagyott Javak Kormánybiztossága hatáskörébe tartozott. 1948-tól kapták meg a pénzügyigazgatóságok ezt a hatáskört, s mint említettem, az ilyen ügyek vitelére önálló ügyosztályt szerveztek. 1948-tól itt kezelték a kitelepített németek vagyonáról szóló nyilvántartásokat is. A kitelepítendők listáját a Belügyminisztérium 1/4. Népgondozó osztálya készítette el. Ingóságaikat a területileg illetékes földhivatal telepítési osztálya leltározta, a leltárak egy példányát megőrzésre megkapta a Pénzügyigazgatóság IX. ügyosztálya is.

17 Tehát az 1939—49 között vagyoni sérelmeket is szenvedett állampolgárok eredeti tulajdonáról szóló vagyonleltárak nagy valószínűséggel föllelhetők a pénzügyigazgatósági fondokban, ha ezek nem estek áldozatul az 1950-es évek felelőtlen selejtezéseinek. Még ilyen esetekben is számos lelőhely létezik (a helyi közigazgatástól egészen a miniszteriális anyagokig), ahol akár másodlagos forrásként, de jó részt megtalálhatók lesznek a keresett adatok. Azzal azonban vitatkoznék, hogy az adatok lelőhelyét „elvileg" ismerő levéltáros „képtelen 200—300 ember ügyét... végigbogarászni". Nem gondolnám továbbá, hogy a „kárpótlást igénylőnek, vagy magának (!) kell kikeresni, vagy egy irattáros szakértőt (sic!) kell megbízni" az adatok kikeresésével.

18 Sajnálatos, hogy a közvéleményt ennyire félrevezető információk napvilágot láthatnak. JEGYZETEK 1 Pest Megyei Levéltár nagykőrösi osztálya (PML nko) VI. 101., XXIV. 101. 2 600/1927. PM. sz. hivatalos összeállítás a közadók kezeléséről. 3 1948 előtt a m. kir. és forgalmi, majd állami adóhivatalok és adófelügyelőségek működtek a pénzügy-igazgatóságok alárendeltségében. Az állami adóhivatalokat és adófelügyelőségeket a 13 200/1948. Korm. sz., illetve az 5800/1949. Eln. A. PM. sz. rendeletekkel hozták létre, a pénzügyi közigazgatás „államosítása és folytatólagos átszervezése" jegyében. 4 A megszüntetett Kormánybiztosság, ill. Felszámoló ügyosztály megszüntetésekor a vidéki kirendeltségek — esetünkben a budapestvidéki, gödöllői, aszódi és monori megbízotti hivatalok — is megszűntek, a működésük során keletkezett iratokat is a jogutód volt köteles átvenni és kezelni. 5 PML nko XXIV. 101. a. 1948. október 1. szn. A Budapestvidéki Pénzügyigazgatóságban 4 igazgatóhelyettes működött, egyedül B. Nagy Andor 3. helyettes nem vezetett ügyosztályt, hanem közvetlenül felügyelte a VII. és IX. osztályokat. 6 Az adóbeszedés az adóhivatalok hatáskörébe tartozott. 7 Ez PPS vm. volt, annak déli részét kivéve, ami a kecskeméti kirendeltséghez tartozott, de annak iratai csak szórványosan maradtak meg. Bács-Kiskun Megyei Levéltár XXIV. 103. 8 Az adókivetés természetesen név és lakhely szerint történt. Az iratkezelés szabályai szerint minden ügyosztály irataihoz hely-, név- és tárgymutató készült. 9 PML nko VI. 101. 1. Körrendeletek szn. 10 Uo. 11 Uo. Csatolva PPS vm. alispánjának 27 409/1944-kig sz. rendelete, amelyből kiderül, hogy mely településeken jelöltek ki gettókat. 12 Uo. 13 Uo. 14 Uo. XXIV. 101. a. szn. 15 A népbírósági ítélettel elkobzott javakról a helyi közigazgatás is köteles volt nyilvántartást vezetni, az elítélt nevének kezdőbetűje alatt ABC rendben, a „Népbírósági ítéletek alapján elkobzott javak leltárai" címen. Uo. XXIV. 101. a. szn. 16 Uo. Ez azt jelenti, hogy olyan birtokot is elkoboztak, amelyet már 1945-ben kiosztottak a 600/1945. ME. sz. rendelettel. 17 PML nko XXIV. 101. a. 12 200/1947. Korm. sz. és 22 900/1948. FM. sz. rendeletek. 18 Ságvári Ágnessel készült interjú. Népszabadság—Magyar Tükör. 1992. április 16. 51