Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 3. szám - Bikki István: Folyamatosság és átalakulás a szakigazgatás szervezetrendszerében és a jogban Magyarországon, 1945–1949 / 41–47. o.

BIKKI ISTVÁN Folyamatosság és átalakulás a szakigazgatás szervezetrendszerében és a jogban Magyarországon 1945—1949 1. A kormány rendeletalkotási felhatalmazása Az Ideiglenes Nemzeti Kormány első felhatalmazására vonatkozóan az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 22-i ülésén az alábbi határozatot fogadta el: „Az Ideiglenes Nemzetgyűlés örömmel veszi, hogy magyar kormány alakulhatott, bizalmat nyilvánít vele szemben és felhatalmazást ad neki az ország ügyeinek vezetésére."

1 Ezt a kevés konkrétumot tartalmazó felhatalmazást az 1945. szeptemberében ismét összeült ideiglenes törvényhozás meghosszabbította. Az 1945. novemberi választások után megalakult Nemzetgyűlés „az államhatalom gyakorlásának ideglenes rendezéséről" szóló 1945: XI. tc-ben ugyancsak széles körű, de már pontosabban körülhatárolt felhatalmazása szerint a „minisztérium az állam gazdasági, pénzügyi és közigazgatási rendjének biztosítása érdekében rendelettel megtehet a rendkívüli helyzetben szükséges bármely magánjogi, büntetőjogi, közigazgatási és a törvényhozás hatáskörébe tartozó egyéb rendelkezést és evégből a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket állapíthat meg, kivéve a Nemzetgyűlés által alkotott törvényeket. E felhatalmazás alapján az állam főhatalmi szervezetét vagy annak működését érintő rendelkezéseket kibocsátani nem lehet. A kiadott rendeletek a Nemzetgyűlésnek — annak legközelebbi ülésén — utólagos jóváhagyás céljából bemutatandók." A felhatalmazás 1946. március 1-jéig, illetve esetleges kormányváltozásig adatott meg. Az 1946: VI. te. már direkt módon „a nemzeti kormány részére rendeletek kibocsátására adott felhatalmazásról" szólt. Ez a te. megfogalmazásában nem fedi teljesen a régebbi felhatalmazás szövegét. A 1946: VI. te. már nem az állam főhatalmi szervezetét és működését érintő szabályok alkotásának tilalmát, hanem a közjogi természetű rendelkezések kibocsátásának tilalmát fogalmazta meg, „kivéve az államháztartás helyreállítására irányuló rendeleteket". Az utólagos normakontroll is változott némileg, hiszen a „jelen felhatalma-, zás alapján a megelőző évnegyedben kibocsátott rendeleteket minden évnegyed első ülésében a Nemzetgyűlésnek jóváhagyás végett be kell mutatni". A felhatalmazás általános kormányváltozásig, illetve 1946. július 31-ig maradt hatályban. A „magyar köztársaság kormánya részére rendeletek kibocsátására adott felhatalmazásról" alkotott 1946: XVI. te. 1. §-ának (1) bekezdése szerint bár az 1946: VI. tc-ben megadott felhatalmazást hosszabbítja meg 1946. október 31-ig (illetve általános kormány változásig), szövegezése mégis eltér attól. A te. külön kiemelte a közigazgatási szervezet megváltoztatásának, új bűntett megállapításának, a megállapítottnál súlyosabb büntetés alkalmazása elrendelésének tilalmát. Az utólagos normakontroll a felhatalmazás lejártát követő első nemzetgyű41