Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 3. szám - Karády Viktor: Egyetemi antiszemitizmus és érvényesülési kényszerpályák: magyar-zsidó diákság a nyugat-európai főiskolákon a numerus clausus alatt / 21–40. o.

1. táblázat Az érettségizettek számának és az egyetemre jutás valószínűségének becslése felekezetek szerint Magyarországon a korcsoportok számerejének tekintetbevételével (1913—1933). 1 2 3 15—19 18 érettévesek évesek ségizők 4 érettségizők 5 egyetemisták** 6=3:2 érettségizők a 18 évesek között 7=5:1 egyetemisták 18—23 évesek között 8=5:4 egyetemisták az érettségizők között zsidók nemzsidó 1910 94* 1711* 1910 18* 340* 1910 1161 3 787 1909/13 5 848 19 323 1913/4 4 958 12 873 1910 6,1% 1,1% 1913/4 5,3 % 0,75% 1913/4 84,8% 66,6% zsidók nemzsidók 1920 49* 759* 1920 9,8* 159* 1920 1062 3 017 1919/23 5 737 15 853 1923/4 2 582 14 300 1920 10,8% 1,9% 1923/4 5,3 % 1,9 % 1923/4 45,0% 90,2% zsidók nemzsidók 1930 36* 798* 1930 7,2* 159* 1930 1114 4 710 1929/33 5 223 24 507 1933/4 2 948 14 000 1930 15,50/o 3,0% 1933/4 8,2 % 1,8 % 1933/4 56,4% 57,1% * ezerben ** a külföldön tanulókkal együtt. Ez utóbbiak becslése a Bécsben tanulóknál megfigyelt arányok szerint történt: 1910-ben a zsidó—nemzsidó megoszlást 50—50%nak vettem, 1919 utánra 90—10%-nak. Forrás: Magyar statisztikai évkönyvek, a bécsi egyetem beiratkozási anyakönyvei (a magyar diákok szociológiai jellemzőinek vizsgálata). Az 1. táblázat egyértelműen mutatja a numerus clausus hozta felekezetsajátos változásokat a felső iskolázási valószínűségek alakulásában. A zsidó és nemzsidó fiatalok érettségizési és egyetemre jutási esélyei közötti eltérés (öthétszeres aránykülönbség a zsidók javára) közvetlenül nem értelmezhető. Ehhez a hasonló osztályhelyzetű, urbanizációs szintű stb. zsidó és nemzsidó csoportok beiskolázási jelzéseit kellene számba vennünk, hiszen a kétfajta társadalmi agregátum iskolázását meghatározó tényezők olyannyira eltérnek (nevezetesen az Qsztályszerkezet és a lakóhelyi megoszlás szempontjából), hogy a bruttó mutatók összevetése nem nyújt magyarázható eredményt.

14 Témánk szempontjából az a lényeges, hogy a háború előtt regisztrált eltérések a háború után sem változtatták meg jellegüket, legfeljebb mértékükben csökkentek. Az érettségizők arányai (6. számoszlop) például mindkét agregátumnál erősen s nagyjából egyenlő ritmussal nőttek a vizsgált két évtized alatt úgy, hogy a zsidók és nemzsidók érettségizési esélyei közötti ötszörös különbség nem változott. Az egyetemisták korcsoportas arányainál már észlelhető a numerus clausus hatása. Míg a nemzsidók egyetemre kerülési valószínűsége 1913 és 1923 között két és félszeresére nőtt, addig a zsidóké stagnált. Viszont ezen a téren az utóbbiaknál 1923 és 1933 között figyelhető meg számottevő növekedés, míg a nemzsidók mutatói valamelyest csökkentet is a háború utáni évtizedben. Az érettségizők egyetemre kerülési gyakoriságának görbéje még sajátosabb. Míg a zsidók magas továbbtanulási esélyeit a numerus clausus láthatóan megtörte, s a zsidó érettségizőknek közel fele (szemben a háború előtti egy hatoddal) még az 1930-as években sem 24