Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 3. szám - Várkonyi Gábor: 'Király urunk eő Fölsége koronászatia': magyarok az 1636-os birodalmi gyűlésen és római király koronázáson / 3–15. o.

össze. A hozzá különböző helyekről hefutott információk, a különböző politiku­sokkal való kapcsolatai teszik Batthyány Ádámot a 17. századi magyar politika egyik kulcsfigurájává. Egész életében katonáskodott. Legmagasabb tisztsége a dunántúli, ponto­sabban a „Kanizsával szemben vetett végvárak főkapitánysága" volt. A török szomszédságában élő családban valóban erősek voltak a katonai hagyományok. Batthyány Ádám nagyapja, Batthyány III. Boldizsár Nádasdy Ferenccel és Zrí­nyi Györggyel közösen harcolt a török ellen. Apja Batthyány II. Ferenc szintén katona ember volt. Bár ő már nem csak a török ellen kötött kardot. 1620-ban fegyverét Bethlen Gábornak ajánlotta fel, és haláláig, 1625-ig az erdélyi fejede­lem, választott magyar király pártján maradt. A katonáskodó Batthyányak udvara a művelődés, a kultúra otthona is volt. Már Batthyány III. Boldizsár értékes könyvgyűjteményt hagyott utódaira. Me­cénásként támogatta Manlius Jánost, akinek nyomdája németújvári udvarában működött. Beythe András Fives Könüve és Heltai Gáspár Száz Fabolája is nap­világot látott ebben a nyomdában. A növénytan egyik úttörője', Clausius Károly is gyakran vendégeskedett udvarában. 30 Batthyány II. Ferenc udvara szintén nyitva volt a protestáns értelmiség előtt. Egy rövid időre rohonci prédikátora volt Szenei Molnár Albert is. ö is támogatta a könyvnyomtatást, könyvek vá­sárlását. Bécsi, gráci ügynökei, ágensei leveleikben gyakran számoltak be nyom­dai felszerelések, papír vagy könyvek vásárlásáról. 31 Batthyány Ádám tovább gyarapította a családi könyvtárat. Fennmaradt könyvtárkatalógusai gazdag, vál­tozatos könyvtárról hoznak hírt. 32 A vallásos és teológiai irodalmat imádságos könyvek, elmélkedések képviselték. Kempis Tamás Krisztus követése éppúgy megtalálható volt a könyvtárban mint Pázmány Péter Imádságos könyve vagy Kalauza, de Alvinczi Péter Postillája is ott állt a polcon. Számtalan törvénytár segítette Batthyány jogi ismereteit. Szükség esetén a magyar törvények mellett a törökkel kötött békeszerződések bekötött példányai is a rendelkezésére álltak. A politikaelmélet irodalmát a Fejedelmek órájának második kötete képviselte. Könyvtárából nem hiányozhattak a katonai tudományokat összefoglaló köny­vek, értekezések, mint az Erőségekről való discursus vagy a Hadakozó mester­ségről való német könyv. Könyvtára nagyon sok históriás könyvvel rendelke­zett, melyeket a könyvtárj egyzékben az „igen szép história" bejegyzéssel láttak el. Nagy Sándorról, Pontiánus császárról vagy Mátyás királyról is olvashatott a sok magyarra fordított klasszikusnak számító görög novellák vagy elbeszélések mellett. Balassi Bálint Szép magyar comediája és Istenes énekei ugyanazon a polcon álltak mint Zrínyi Miklós Syrena kötete. A magyar kertkultúra szem­pontjából is fontos emléknek számít a „Kertek csiffrálásának képei" című könyv, mely Batthyány németújvári könyvtárában megvolt. Meglepően sok or­vosságos könyv, „füves könyv" vagy herbárium volt a könyvtárban. A világban való tájékozódást segítették az atlaszok, az útikönyvek, melyekből szintén bő­ven találhatunk Batthyány könyvtárában. Ilyen például az „Ez világnak legh feőieb városairul való képes keönyv". Végül pedig az udvari ember kézikönyve lehetett a „Császárok és papi féiedelmek Czimerei és Symbolumi" című könyv. 33 1654-ben saját költségén kiadatta Seneca műveinek magyar fordítását. 34 Mindezekből arra következtethetünk, hogy Batthyány a kor színvonalán álló műveltséggel és széles körű ismeretekkel rendelkezett. Az eddig feltárt források azt mutatják, hogy alapismereteit a családi udvarban, külön nevelésére felfo­gadott tanítóktól szerezte. Jelenleg nem bizonyítható, hogy valamelyik protes­táns egyházi iskolát látogatta volna. A protestantizmussal apja halála után sza­kít. 1629-ben Pázmány Péter hatására katolizált 35 1630-ban gróf és királyi ka­marás lett. Ezzel szabad bejárást nyert a királyi udvarba. 1633-ban házasságot kötött a császárné egyik udvarhölgyével, Auróra- Katarina Formantinivel. 1636­8

Next

/
Oldalképek
Tartalom