Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 3. szám - Várkonyi Gábor: 'Király urunk eő Fölsége koronászatia': magyarok az 1636-os birodalmi gyűlésen és római király koronázáson / 3–15. o.

melyre nem keveset Használt a Burgundiái victoria, [...] abban a 16 ezer em­berben nem sok ment egésségben el, lövő szerszámokat is mind el nyerték. Ki­rály Urunk is Paris fele közelghet az ellenségh után probalatlan el nem jön." 21 Hasonló lelkesedés vezeti tollát, amikor a magyar katonák hősiességéről írhat. „Az Horváth és Magiar Angialok Parisigh mind nyulásznak be." 22 Még egy anekdotát is írt a portyázó magyar és horvát katonákról: „Parisból a Francia Király sétálny ment volt ki, chak kichiben múlt el (ha fertály órával vagi va­lamennyivel előb érkeztek volna) hogy a mi Istenfélő Magiarink és Horvátink mind feleségestől el nem fogták." 23 A birodalmi városok végigjárása során Esterházy István és kísérői azért nem csak a háború pusztításának nyomait figyelték meg. Mivel programjukat nem ismerjük, csak következtethetünk arra, hogy mit néztek meg. 1653-ban Esterházy Pál Nádasdy Ferenc társaságában hasonló utazást tett a Német-Ró­mai Birodalomban, ök IV. Ferdinánd koronázásán vettek részt, és eközben ke­rítettek sort a német városok megtekintésére. Az ő programjukat már jobban ismerjük. Városok mellett kastélyokat, főúri rezidenciákat is végigjártak. Regensburgba visszatérve Rohonczy már azt írhatta Aszalaynak, hogy de­cemberben meglesz a választás és a koronázás is. „Meghis az a bizonyos hír, hogy Király Urunk ő fölséghe Electiója és Coronázatia megh leszen ad inictium december, vagi Coronáz Ugocha vagy nem, talám egi szál fa nem teszen erdőt, Saxo Uram chak egy ember s talám nullus homo." 24 Rohonczynak ez a meg­jegyzése arra utal, hogy a szász választófejedelmet lehetett a legnehezebben meggyőzni a választás kérdésében. De a levél sorai között az is ott bujkál, hogy valójában a protestáns választó szavazata pusztán formalitás értékű volt, a vá­lasztást és a koronázást a Habsburg diplomácia nélküle is végrehajtotta volna. A választófejedelmek többségével folytatott sikeres őszi tárgyalások és a své­dektől egy időre megszabadult Habsburg hadsereg sikeres franciák elleni ha­dakozása állt a bécsi politika magabiztossága mögött. Rohonczy utolsó ismert, Regensburgból Aszalayhoz írt levelében, november 26-án már a választás és a koronázás pontos menetrendjét is tudni vélte: „Ki­rály Urunk Electióia bizoniosan 9. December leszen, ha Isten akarja, a Corona­tio 4 avagi öt nappal az után: mely után mi sem töltünk it chak két hetet is talám chak egyet sem." 25 III. Ferdinánd római királlyá választása és koronázása Batthyány Ádám memoriáléja álapján A magyar történetírás Batthyány Ádám életéről már sok mindent kiderí­tett, de önálló életrajzi monográfia még nem készült róla. 26 Pedig az életéről, alakjáról való sok ismert részlet azt sugallja, hogy a 17. századi főúri társada­lom színes, jellegzetes képviselője lehetett. Nevéhez nem fűződnek nagy tervek, önálló politikai koncepciók mint kortársa és barátja, Zrínyi Miklós nevéhez. En­nek ellenére a 17. századi magyar politikai élet egyik központi alakja. Zrínyi Miklós általunk ismert levelezésének legnagyobb részét a hozzá írt levelek te­szik ki. 27 Ezt talán magyarázhatják a szomszédos birtokok és a kialakult barát­ság. Pálffy Pállal már nincsenek szomszédos bortokai, de kapcsolatuk szintén szoros, baráti. Levelezésük hasonló módon tanúskodik kettőjük jó viszonyáról. 28 Szintén jó barátság fűzte hozzá a Felvidéken birtokos Wesselényi Ferencet. Saj­nos az ő levelezésük már korántsem maradt ilyen jó állapotban ránk. 29 De a memaradt levelekből is érzékelhető a két politikusán összekötő barátság. Ezek a kiragadott példák is jelzik, hogy Batthyány Ádám levelezése Horvátországtól egészen a Felvidékig a Magyar Királyság egymástól távol eső régióit kötötte 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom