Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 3. szám - Várkonyi Gábor: 'Király urunk eő Fölsége koronászatia': magyarok az 1636-os birodalmi gyűlésen és római király koronázáson / 3–15. o.

A regensburgi birodalmi gyűlés Rohonczy István levelei alapján Rohonczy István 1636-ban Esterházy Miklós nádor egyik titkára volt. 1640től esztergomi kanonok, majd 1651-ben pozsonyi prépost lett. Leveleinek címzettje, Aszalay István, szintén nádori titkár volt. A gráci egyetemen tanult Aszalay pályája a nádori titkárságtól az alországbírói hivatalig emelkedett. Mind a ketten a nádor legközvetlenebb munkatársai közé tartoztak. Rohonczy 1636 augusztusában a nádor megbízásából Esterházy István kísérőjeként érkezett Regensburgba. Sok egyéb mellett a nádori titkárra hárult az utazás megszervezése is. Nem véletlenül írta barátjának mindjárt a legelső levelében a következőket: „Ügy vagyon füstölögh a fejem enny cheléddel, loval. 28 loval jöttem, 33 emberrel azokon kivül a kik a hajon jönnek utannunk."

13 Esterházy Miklós nádor fia ezek szerint jelentős kísérettel érkezett meg Regensburgba. Címének és rangjának megfelelő udvart kellett tartania a német birodalmi városban. De nem csak ez indokolta a nagyszámú kíséretet. Hiszen a szintén gróf és királyi kamarás Batthyány Ádám, ahogy majd látni fogjuk, nem vitt magával ilyen nagy létszámú kíséretet. Igaz, Batthyány csak a decemberi eseményekre utazott Regensburgba, míg Esterházy István négy hónapot töltött kint. Batthyány és Esterházy között azonban van egy lényegi különbség: Esterházy István Regensburgban apját, a magyar királyság nádorát képviselte. A kor elvárásainak és szokásainak megfelelő, a birodalom rangban hasonló politikusaival megegyező udvartartást kellett vezetnie Esterházy Istvánnak is. A nádor követe a Magyar Királyságot képviselte a birodalmi gyűlés rendjei előtt. A kor reprezentációs szokásaiban a legkisebb elemnek is szimbolikus értéke volt. Így annak is, hogy ha már ilyen rendkívüli eseményre, ahol a császárság sorsa dőlt el, nem jelent meg személyesen a nádor, akkor követét a saját családjából jelölte ki. Esterházy Miklós mindenre gondolva, precízen készítette elő fia regensburgi útját. Franz Dietrichstein kardinálist kérte meg arra, hogy fiát mindenben segítse. A nádor és a kardinális között régi jó viszony volt. Esterházy augusztus másodikán Kismartonban keltezett levelében tájékoztatta a kardinálist arról, hogy elsőszülött fiát Regensburgba küldi a császár szolgálatára, és egyben megkérte, hogy atyai jóakarattal a szokásnak megfelelően gondoskodjon róla és vezesse be a különböző udvarokba és politikai körökbe. Esterházy István augusztus 12-e körül érkezett meg Regensburgba. Dietrichstein kardinális szeptember 19-i halála viszont keresztülhúzta a nádor terveit. Esterházy István a birodalom politikai köreiben jártas vezető nélkül maradt. A vele levő nádori titkár pedig a legjobb jóindulattal sem helyettesíthette a kardinálist. A nádor választófejedelmekhez intézett üzenetét és leveleit ugyan átadta, de nem tudjuk, hogy milyen Dietrichstein segítségével elérhető ismeretségektől, politikai kapcsolatoktól esett el így a nádori politika. Rohonczy minden tőle telhetőt megtett. „Az Bavariai Electornál (Maximilián von Bayern) kérettem vala ez múlt héten kedden Gróff Uramnak Audientiát. Nagi emberséggel látta. Gróff Uram, a mint megh hattam volt neki; az ur ő nagysága nevével (Esterházy Miklós) chinálta a kortésiát, .. ,"

14 Esterházy István minden bizonnyal leveleket is átadott a bajor választófejedelemnek. Erre azokból a másolatokból következtethetünk, amelyeket a Széchényi Könyvtár Kézirattárában őriznek. Ezeket a másolatokat még a nádor titkársága készítette, azokról a levelekről, amelyeket a nádor a bajor, a mainzi és a kölni választónak küldött. Jelezte, hogy a fiával küldött leveleket megkapta, és egyben köszöni, hogy fiát Regensburgban fogadták és „atyai gondoskodással" vették körül. A magyarok a birodalmi gyűlés minden mozzanatát figyelemmel kísérték. Rohonczy legelső levelében nemcsak az utazás és a megérkezés körülményeiről 5