Levéltári Szemle, 42. (1992)
Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. szám - HÍREK - Kisasszondy Éva: Fórum a magyar levéltárügy időszerű kérdéseiről / 101–107. o.
citás, kutatók és kutatási esetek száma), amely .nem ad reális képet a két intézményről. 1970-ben a két levéltár között feladatmegoszlás jött létre, és ezt a feladatot teljesítették, beleértve az UMKL-t is. Szakmailag csak a restauráló kapacitást és a kutatóforgalmat hasonlítják össze, holott a gyűjtőterület felügyelete és az anyaggyarapítás is a levéltári munka fontos része. Bodó Sándor főosztályvezető reagálásként kifejtette, a minisztérium az egységes magyar történelemben gondolkodik, és ennek keretében a két levéltárat egységes intézményként kell működtetni. Ez független attól, hogy hány épületben funkcionálnak. Az egyesítés csak közös munkával valósulhat meg, az új főigazgató csak formát ad ennek. Réfi Oszkó Magdolna, az Űj Magyar Központi Levéltár főmunkatársa a minisztérium egyesítéssel kapcsolatos tevékenységéből hiányolta a nyílt kommunikációra alapozott együttműködést, amely a leghatékonyabb forma a közös munkára. Az UMKL együttes munkával szeretné az új levéltár megteremtését. Rózsai Ágnes, az UMKL levéltárosa szerint az összevonás ellen tiltakoztak mindkét intézmény dolgozói, ennek ellenére ezt megvalósították a fejük felett. Még annyi sem történt, mintha úgy csináltak volna, hogy fontos a dolgozók véleménye. Bodó Sándor kijelentette, hogy a magyar parlament döntött ebben a kérdésben. Szeretné, ha az összevonás előkészítésében a két intézmény vezetése és kollektívája aktívan részt venne. Alföldi Vilma, az Üj Magyar Központi Levéltár osztályvezetője felvetette: szerinte az önkormányzati törvény értelmében az Önkormányzati levéltárak nem kötelesek az állami cégek iratait őrizni. Ez a területen óriási problémát okoz, keményen érinti a gazdasági levéltárat. Meg kellene beszélni, hogy a megyei levéltárak hogyan viszonyulnak a kérdéshez, s egységes álláspontot kellene kialakítani a csődtörvénnyel kapcsolatban egyes iratfajták értékelésében. Molnár József bejelentette, hogy a közeljövőben ezeket a kérdéseket igazgatói értekezleten vitatják meg. Jelenleg azok az intézmények, akik növelik raktári férőhelyüket és állami vállalati anyagot vesznek át, azoknak külön támogatást próbál szerezni a minisztérium. Pálmány Béla, az Országgyűlés iratkezelési és levéltározási osztályának vezetője javasolta: a Levéltáros Egyesület a közeljövőben tárgyalja meg a nemzeti levéltár jelzetrendszerét. Ezen kívül tűzze napirendre a pártanyag kutathatóságának, kezelésének kérdését. A rendezvény végén Erdmann Gyula köszönetet mondott a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak, hogy a költségvetésben 100 millió forintot biztosított raktári kapacitás bővítésére, és 30 millió forintot kárpótlásokkal kapcsolatos kiadásokra. Kérte, a minisztérium szakítson időt arra, hogy az információs lánc a vidékkel jól működjön, így nem történhetnek félreértések. A két levéltár összevonásával kapcsolatban felhívta a figyelmet: az egyesítés már eldöntött tény, ezen kár vitatkozni. Azon kell gondolkodni, hogy a főigazgatói állás megpályázására olyan embert kell rávenni, aki a levéltáros szakmát jól képviselné minden fórumon. Kisasszondy Éva 107
