Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. szám - HÍREK - Kisasszondy Éva: Fórum a magyar levéltárügy időszerű kérdéseiről / 101–107. o.

jogszabály azóta született, mind ennek a koncepciónak a jegyében jött létre. Molnár József kérte a javaslatokat, mivel lehet a levéltári osztály négy fős apparátusának munkáját hatékonyabbá és közmegelégedésre okot adóvá tenni. Megjegyezte, hogy a szakfelügyeleti rendszer továbbra is működik, ami a kapcsolattartás elemi szükségleteit kielégíti. A pártiratokkal kapcsolatban elmondta, 1991 őszéig folytak a tárgyalások annak érdekében, hogy viszonylag tolerálható megoldás szülessen, például letéti kezelés, mint a megyei archívumoknál. A Politikatörténeti Intézet minden kezdeményezést elvetett, ezután lépett radikálisan a kormány és az országgyűlés. Habár a minisztérium két ellenőrzést is tartott a pártiratokkal kapcsolatban, de az adott törvények keretében a konkrét problémák megoldására nem lehetett rákényszeríteni az MSZP-t. A képzéssel kapcsolatban Szögi László, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Egyetemi Főosztályának főmunkatársa ismertette a tárca terveit. Az új felsőoktatási törvényt a parlament 1992 őszén tárgyalja. Ez teljes körű egyetemi reformot fog jelenteni. A jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt kap a posztgraduális képzés. Jelenleg az ELTE bölcsészettudományi karán van egyszakos levéltárosképzés. Teljesen új tanterv alapján folyik az oktatás, amelyben lényegesen több a gyakorlat. Bodó Sándor, a közgyűjteményi főosztály vezetője a két országos levéltár kiadványait és tudományos munkáját illetően elmondta, hogy az egyesítés után az új vezetés ezt a területet szélesítheti, nem kell a csökkentéstől tartani. Ismertette a vezetők kiválasztásának elveiről szóló korábbi tervezet sorsát, melyet még 1989 végén küldött meg a minisztérium az intézmények szakszervezeteinek véleményezésre. Azóta eldőlt, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és az új Munkatörvénykönyv fogja szabályozni a vezetői jogállást. A tervezetek ott vannak az országgyűlés előtt, vitájuk megkezdődött. Koncz Gábor, a Kulturális Innovációs és Továbbképző Vállalat igazgatója is szót kért a tanácskozáson, akit a miniszter 1991 márciusában felkért, tegyen javaslatot a Hess András téri épület hasznosítására. Az ő terve az, hogy az épület komplex kulturális központtá váljon, ahol kongresszusokat, fogadásokat, bálokat, továbbképzéseket lehet tartani. Ezzel azonban a levéltár nem kerülhet hátrányos helyzetbe. Mindaddig, amíg fel nem épül egy minden szempontból megfelelő levéltár, addig meg kell próbálni biztosítani a jelenlegi Űj Magyar Központi Levéltárba beáramló iratanyag megnyugtató elhelyezését. Vass István, az Űj Magyar Központi Levéltár főigazgatója erre reagálva elmondta, hogy a levéltár használja az épület nagyobb részét, ezért lett az objektum kezelője. Soha nem kapták meg pénzügyileg azt a segítséget, ami szükséges lett volna a megfelelő szintre hozatalhoz, mégis jelentős fejlődés következett be. Az épület problémáit 1986 óta, mint kezelők, ők ismerik a legjobban. Ennek ellenére, amikor tavaly év elején bizottság alakult az objektum hasznosítási terveire, az UMKL-t nem kérdezték meg, sőt a levéltár kitelepítésének gondolata is megfogalmazódott. 1991 májusában a minisztérium gazdasági államtitkár-helyettesének benyújtottak egy tervezetet arról, hogy a levéltár bővítésére milyen lehetőségeket látnak, erre válasz azóta sem érkezett. Szabó Klára, a Fővárosi Levéltár főmunkatársa, Breinich Gábor, a Fővárosi Levéltár osztályvezetője és Varga László, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója a budapesti pártarchívum anyagával kapcsolatban szólaltak fel. Szabó Klára megkérdezte, mi indokolja azt, hogy a Fővárosi Levéltár — szemben a többi önkormányzati levéltárral, nem kapja meg a budapesti pártiratokat. Breinich Gábor azt kérte, hogy az átadás-átvétel munkájába a Fővárosi Levéltár dolgozóit is vonják be. Varga László pedig javasolta, hogy ha a körülmények 105