Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. szám - Kollega Tarsoly István: Levéltári hungarika kutatás / 40–52. o.

levéltári egység. A Törökországgal kapcsolatos svéd diplomáciai iratoknak két nagy csoportja van. Az első a török ún. anyaországra, a második pedig a török által megszállt, török fennhatóság alatt lévő területekre vonatkozik. A második csoport hét részre oszlik. Az első része foglalkozik Erdéllyel (1. Transylvanica, 2. Moldva és Havasalföld, 3. Tatárok stb.). A Transylvanica sorozat négy kötetéből ez első feltárása és mikrofilmeztetése fejeződött be. A kötetben az Erdélylyel kapcsolatos diplomáciai jelentések és az országok közötti katonai szövetségek tervezetei találhatók, melyeket hozzávetőleges időrendbe szedve utólag fűzték egy kötetbe. Az erdélyi fejedelmek (Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György, Apafy Mihály) állandó és élénk tárgyalást folytattak — a svéd királyok (Gusztáv Adolf, Krisztina, X. Károly) utasításai alapján — az erdélyi svéd követekkel. A tárgyalásokon Erdély és Svédország szövetsége kap hangsúlyos szerepet, amely Rákóczi György fejedelemségének idején a francia szövetséggel bővül ki. A svéd—lengyel háborúban a magyar seregek a svédek oldalán léptek fel, de 1657-ben Lengyelországban vereséget szenvedtek. Ennek okait le-* het kielemezni több, Karoly Gusztávhoz írt követ jelentésből. A magyar—svéd szövetség Rákóczi Ferenc szabadságharca idején is fennállt, azonban a nagy északi háború miatt, melynek során Svédország Dániával, Oroszországgal és Lengyelországgal állt szemben, ez a szövetség nem prosperált. Az együttműködés lehetősége több ízben felmerült, azonban miként Rákóczi, úgy XII. Károly maga is segítségre szorult, míg végül ő is kénytelen volt hosszú időre török földre menekülni. A kötet Rákóczi Józsefnek, a fejedelem fiának, apja halála utáni tevékenységéről (a török portával folytatott tárgyalásairól a császár ellen) szól. A sorozat 2—4. kötete további feltárást igényel, melynek hungarikában való gazdagságához nem férhet kétség, bár az első kötet tartalmának ismeretében látatlanban is megrendelendőnek ítélhetjük a sorozat további három kötetét. Vatikán Az elmúlt néhány évben a vatikáni kutatások rendkívül eredményesek voltak. Középkor-kutatásunk kiváló új forrásokkal gyarapodott az Arohivio Segreto Vaticano-ban folytatott kutatások során. Az ezekből származó hungarikákat sikerült mind megrendelnünk, s több, korábban megkezdődött irategyüttesek magyar vonatkozású iratainak mikrofilmezése is befejeződött, mint például a Cancellaria Apostolica, Registra Avenionensia, amely a pápák avignoni korszakára vonatkozik. A kutatást természetesen még sok levéltári egységben folytatni kell, de a vatikáni kutatások jelenlegi helyzetéről elmondható, hogy minden, az Országos Levéltárnák leadott jegyzékben felsorolt levéltári anyag mikrofilmen a kutatók rendelkezésére áll. Kitekintés E tanulmány megírásának három célja volt. Be kívánta mutatni a hungarika kutatás múltját, nem a teljesség igényével, hanem csak egy-egy példával illusztrálva a kezdeményezéseket és az eredményeket, rávilágítva a fordulópontokra. A másik fontos cél, hogy felhívja a figyelmet a kutatók feltárásai során született jegyzékek gyűjfeményére, amelyet az Országos Levéltár hungarika referensénél találhatók, valamint a levéltár hungarikákban gazdag filmtárára, amely a kiadott repertóriumok és a filmtár nyilvántartásának segítségével az 50