Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. szám - Varga J. János: Kísérlet az "Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn" című reformtervezet megvalósítására, 1689–1723 / 3–17. o.

gazdaság valamennyi elemét bevonta az adózásba. Minden alkalommal megállapították emberre, állatra, terményre az adóegység pénzbeli értékét. Ezt nevezték rovásnak vagy dicának. (Pl. Tolna megyében 1699-ben 1 jobbágygazda = 1 dica vagy 10 akó bor = 1 dica vagy 1 ökör = 1 dica). — Holub: i. m. 84—85. 45 Ember: i. m. 280—281. — R. Várkonyi Ágnes: A Habsburg abszolutizmus és a magyarországi jobbágyság a XVII—XVIII. század fordulóján. Századok, 1965. 4—5. sz. 696—697. — Hóman—Szekfű: i. m. 268—269. — A Rákóczi szabadságharc országos és megyei hadbiztosi szervezete pontosan az „Einrichtungswerk" javaslata szerint működött. Az Országos Főhadbiztosság és alárendelt hadbiztosai alkották a szervezetnek az államhatalmat képviselő részét. A nemesi vármegyéket a megyei közgyűléseken megválasztott és a megye területén tartózkodó csapatok mellé kiküldött hadbiztosok képviselték. A katonaság ellátásáról, az élelmezés és a fuvarozás terheinek elosztásáról az állami és megyei hadbiztosoknak egyetértésben kellett intézkedniük. — Magyarország hadtörténete. I. k. Főszerk.: Liptai Ervin. Bp. 1984. 374. 46 Tagjai katonák és polgári személyek, ami a katonai és kamarai igazgatás elválaszthatatlanságát bizonyítja. Kollonich nem tekinthette céljának a katonai irányítás teljes kizárását adóügyekben sem — bár pontosan látta hátrányait is —, hiszen háború folyt Magyarországon és a hadsereget el kellett látni. Legfeljebb arra törekedhetett, hogy a katonai igazgatás túlkapásaiból lefaragjon. 47 Holub: i. m. 73—76. 48 Kónyi Mária: Az 1715—22. évi rendszeres bizottság javaslatai. In: A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. Bp. 1932. 13—14, 17—18., 23., 30. 49 Uo. 28. 50 MOL. P 1568. Baranyai hagyaték, 7. cs. sz. n. — Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézésének története, 1724—1848. Bp. 1940. 1., 4—6., 8. — Kónyi: i. m. 31., 43., 47. 51 Bónis György: A bírósági szervezet megújítása III. Károly korában. Systematica Commissio. Bp. 1935. 3., 69., 149. 52 Uo. 110. 53 Üo. 156—157. 54 Kónyi: i. m. 34. 55 III. Károly 1721. március 30-án kelt rendeletében szabályozta a Magyarországon nyomtatott és az országba behozott könyvek cenzúráját. A cenzori jogot a nagyszombati egyetem mindenkori kancellárja gyakorolta. Majd 1730. május 25-én az egyházi és a világi irodalom cenzúráját szétválasztva, az előbbit a püspökökre bízta, az utóbbit pedig a Helytartótanács kebelén belül az államigazgatás tevékenységi körébe utalta. — Sashegyi Oszkár: Az állami könyvcenzúra állandósulása Magyarországon, 1706—1725. Magyar Könyvszemle, 1969. 4. sz. 321—328. — Sashegyi Oszkár: A Helytartótanács bekapcsolódása a cenzúraügyek intézésébe, 1726—1730. Magyar Könyvszemle, 1974. 1—2. sz. 40—54. 56 Kónyi: i. m. 35—41. — Éble Gábor: Károlyi Ferenc gróf és kora. I. k.. 1893. 138. 57 Az „Einrichtungswerk" fontosabb javaslatai közül nem sikerült megvalósítani a Tripartitum revízióját, az új telepesek számára meghirdetett vallási türelmet, a nemesség megadóztatását, s ellentmondásosan érvényesültek merkantilista elképzelései, amelyek kereskedelmi és bányaügyi rendeletek révén elsősorban külföldi (angol, holland) érdekeltségekhez kapcsolódtak a 17—18. század fordulóján, s a következő évtizedekben is csupán szerény mérvű manufaktúraipari fejlődésnek nyitottak utat. 17