Levéltári Szemle, 42. (1992)
Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. szám - Varga J. János: Kísérlet az "Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn" című reformtervezet megvalósítására, 1689–1723 / 3–17. o.
tini suae sacratissimae maiestati porrecta", a pozsonyi főrendi bizottság „Magyar Einrichtungswerk" néven ismert „Opinio Dominorum Consiliariorum ad Posoniensem Commissionem pro die 13 mensis Septembris anni 1688 per suam maiestatem sacratissimam convocatorum eidem suae maiestati sacratissimae transmissa", Patachich Boldizsár: „Proiectum de noviter instituenda reipublicae Hungaricae administratione quantum legibus patriae minus disconveniret" (1699—1700) és Tüzes Gábor: „II Governo deli' Ongaria. L' anno 1701" című munkáját. Bemutatásukat itt mellőznünk kellett. A téma legfontosabb irodalmát, illetve forrásait 1.: Mayer, Theodor: Verwaltungsreform in Ungarn nach der Türkenzeit. Sigmaringen, 1980. 2 147. — Iványi Emma: Esterházy Pál nádor és a magyar rendek tervezete az ország új berendezésével kapcsolatban. Levéltári Közlemények, 1971. 1. sz. 137—161. — Iványi Emma: A „Magyar Einrichtungswerk". In: Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzetésének idején. Szerk.: Praznovszky Mihály, Bagyinszky Istvánné. Salgótarján, 1987. 159—180. — Donáth Regina: Egy magyar főúr tervezete az ország rendezésére a török hódoltság után. In: Az Egyetemi Könyvtár Évkönyve. IV. Bp. 1968. 291—305. — II Governo deli' Ongaria. L' anno 1701. Történelmi Tár. 1900. 219—263. 1 1681. június 13. óta Esterházy Pál gróf viselte a nádori tisztséget. 2 Ezen természetesen főként az 1687—1688-as országgyűlésen jelen lévő nemességet kell értenünk. 3 Egy portugál szemtanú tudósítása I. József 1687. évi koronázásáról. Közli: Bán Péter. Levéltári Szemle, 1985. 1. sz. 60. 4 A közigazgatás az igazságüggyel együtt és a vallásügy a munka során kapcsolódott a tervezethez. 5 Kollonich Lipót életéről és pályafutásáról: 1. a 8. jegyzetet és egy rövid összefoglalást Varga J. János: A nemzet elnyomója vagy a nép felemelője? Kollonich Lipót. História, 1989. 1—2. sz. 20—22. 6 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL.) P 1568. Baranyai hagyaték, 7. cs. Az „Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn" tördelt korrektúrája (továbbiakban: K.), amely hiányosan maradt fenn. 223. 7 Ezeket együtt „Haubtrelation"-nak nevezték. MOL. P 1568. Baranyai hagyaték, 7. cs. K, mellékletek 218—219/1. 8 Maurer, Joseph: Cardinal Leopold Gráf Kollonitsch, Primas von Ungarn. Sein Leben und sein Wirken. Innsbruck, 1887. 320—322. 9 A törvények és a bírósági fórumok reformját 1. később a Systematica Commissio munkájánál. 10 A javaslatok ismertetésére itt nincs lehetőségünk. A mellékleteket 1.: MOL. P 1568. Baranyai hagyaték, 7. cs. K., III. és V. melléklet. 11 Uo. 7. cs. sz. n. — Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története. Bp. 1946. 119. — Magyarország története 1686—1790. 4/1. k. Főszerk.: Ember Győző. Heckenast Gusztáv. Bp. 1989. 95. 12 MOL. P 1568. Baranyai hagyaték, 7. cs. Személyek, 42—48. f. — Az első — időleges — uniós sikert Lippay György egri püspök, majd esztergomi érsek érte el a ruténok között, amikor az I, Rákóczi Györgytől munkácsi görögkeleti püspökké kinevezett Taraszovics Vazul 1642-ben, Egerben letette a római katolikus hitvallást. Taraszovics azonban hamarosan elszakadt az uniótól. — Hóman Bálint — Szekfű Gyula: Magyar történet. IV. k. Bp. 1935. 263—264. 13 Hodinka Antal: A munkácsi görög — katholikus püspökség története. Bp. 1910. 410. 14 A görögkeleti szerzetesrend tagja, Bazileosz bizánci egyházatya, az alapító nevéről. — Hodinka: i. m. 407—408. 15 Uo. 398—399., 406—408., 413., 648. — De Camelis József munkácsi püspök naplója. Történelmi Tár, 1895. 700. 16 Hodinka: i. m. 569—573. 17 Erdély története. II. k. 1606-tól 1830-ig. Szerk.: Makkai László és Szász Zoltán. Bp. 1986. 886—888. — MOL. P 1568. Baranyai hagyaték, 7. cs. Személyek, 42—48. f. 18 Hodinka: i. m. 24—25. — Hóman—Szekfű: i. m. 267. 19 A 17. század végi Magyarország átlagos népsűrűsége: 9—12 fő/km 2 , a Német Birodalomé 28 fő/km 2 . — Taba István: A XVII. század végének telepítéspolitikája. In: Történetírás, 1938. február, 84. 20 Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten (1686—1703). Tanulmányok Budapest Múltjából. XIII. k. 1959. 62—64. — Hóman—Szekfű: i. m. 258—260. — Taba: i. m. 86— 90., 93., 96. 21 Hóman—Szekfű: i. m. 259—262. — Wellmann Imre: Népesség és mezőgazdaság a 17—18. század fordulóján. Történelmi Szemle, 1975. 4. sz. 711—712. — A rácok 15
