Levéltári Szemle, 41. (1991)
Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - Dominkovits Péter: Hivatalviselő nemesek, hivatali pályák Győr vármegye tisztikarában, 1816–1848 / 3–18. o.
sük alapján illeszkedtek a tisztikarba. A nagy műveltségű, irodalomszervezéséről, nyelvújító harcokban viselt szerepéről (mint Kazinczy és Helmeczy ellenfele) ismert péteri és téti Takáts József, gr. Festetich László volt nevelője, a veszprémi káptalan ügyvédje, majd jószágkormányzója, állását 1810-ben feladta, és bábái Bay Eszterrel kötött házasságával szerzett birtokára, Tétre költözött. A megyei közgyűléseken rendszeresen részt vevő Takátsot 1811-ben a megye táblabírájává, majd 1816-ban Horváth Mátyás lemondásával főjegyzőjévé nevezték ki. 68 Jankó János középső fia, az 1839-ben a királyi táblán is „ügyvédbojtárkodó" Mihály a győri püspöki uradalom alügyvédjéből lett 1847ben alszolgabíró. 69 Németh Mátyás a Zichyek palotai, ozorai, szentlőrinci uradalmi kancelláriájában tevékenykedett. Kérésére 1815-ben a Pusztai járás becsületbeli esküdtjévé nevezték ki. 70 Mások a tisztikarból kerültek uradalmi állásokba. Goda József iskoláit követően már 1809 előtt a jegyzői hivatalban dolgozott. 1809—1811 között a napóleoni háborúkban harcolt. Visszatérése után becsületbeli alügyészként segítette a tisztikar munkáját, s így 1816—1828 között al-, 1828—1835 között főügyésze volt a törvényhatóságnak. Ekkor a Viczay-Héderváry uradalom igazgatója lett. 71 Ziska József a kamarai iktatóhivatal iktatótisztjének fia, második éve a megye alügyésze, amikor gr. Esterházy a pápa-ugodi uradalmának ügyészi állását felajánlotta, ezt Ziska elfogadta. 72 Takáts József fia, Sándor, a kemény ítéleteiről híres al- és főszolgabíró 1840-ben Kőszegre, a dunántúli kerületi táblához került. 73 Jankó Vince 1845ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Társaság pénztárosa lett. 74 Farkas István 13 éves katonai biztosi munkássága után gr. Ziohy Ferraris segítségével a soproni tartományi alibiztosságra nyert kinevezést. 75 Ezek a karrierek a hivatali ranglétra oldaláról nem érték el Matkovits Istvánét — Matkovits Zsigmond és Sándor apjáét —, aki 1798—1801 között al-, 1801—1805 között főügyész volt, 1809-ben királyi jogügyigazgatónak nevezték ki. 1824-ben borfői Bory Miklós személynöki ítélőmester megürült hivatalát foglalhatta el, 1834-ben Szentkirályi László halála után a hétszemélyes tábla közbírája lett. 76 A városi és vármegyei igazgatás 1816—1847 közötti személyes összefonódásáról — a megjelent szakirodalom alapján — nem beszélhetünk. A város külső tanácsába több, polgárjogot nyert megyei tisztviselő is bekerült (Kajdatsy János 1829-től, Bezerédy Ignác 1836-tól, Horváth Dániel 1841-től, Jankó János 1846-tól), de innen a döntési mechanizmusokba csak erős „áttételekkel" szólhattak. 77 E kérdéskör az eddig feltárt ismereteken túlmutató vizsgálatot kíván, úgy a rokonsági kapcsolatrendszerék, mint az intézményrendszer oldaláról. A két törvényhatóság közötti súrlódások csak aláhúzzák e munkálatok fontosságát. 78 JEGYZETEK 1 Az archontológiai kutatások oldaláról hangsúlyozzák: Fallenbüchl Zoltán: Archontológia = In: A történelem segédtudományai. Szerk.: Kállay István, Bp. 1986. 124—139. p., Havassy Péter: A magyar világi archontológiáról. Historiográfiai, bibliográfiai áttekintés — Levéltári Szemle (LSz) 1987. 2. sz. 27—46. p. Korábbi időszakban Győr megye tisztikarát hasonlóképpen vizsgálta: Gecsényi Lajos: Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században = LSz 1988. 3. sz. 14—34. p. (Gecsényi 1988). 2 A vizsgált időszak tisztújításainak kronológiája: 1816. ápr. 2., 1821. ápr. 9., 1828. aug. 4—5., 1832. okt. 15—16., 1836. aug. 10., 1842. máj. 11—14., 1845. júl. 22—23. 1848 tisztikart érintő változásaira: Sáry István: Győr megye közigazgatása az 1848—1849. évi polgári forradalom első évében = Levéltári Közlemények XLVIII10
