Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - Pedroni Emma Anna: A lúdtolltól az írógépig: az íróeszközök fejlődése és az iratanyagok papíranyaga a 19. század elejétől 1945-ig / 28–50. o.

ségével készült másolatok, „czínkográfok" tiszta másolatai voltak nagyon közkedveltek. Fontos okmányok hiteles másolását fényképezőgép és fényérzékeny papírlapok segítségével végezték: „Bromograph", „Foto-Clark" régi márkák emlékét őrzik ezek a régi szavak. Ügy is emlegették, hirdették az ilyen szolgáltatást: „villannyal létrehozott fénymásoldák". Az ügyvitel technikai eszközeinek fejlődése, mechanizálása, a számítástechnika állandó tökéletesítése természetszerűleg új formák, eszközök, iratfajták létrehozásához vezetett. Így a mai ember számára a régi idők íróeszközei, másolóberendezései már értékes ipartörténeti emlékké, csodált muzeális tárgyakká váltak. JEGYZETEK 1 Emerson: Képes számtan 6—10 éves gyerekek számára. Buda 1847. 2 Kaiser Gizella: A gépírás tankönyve. Bp. 1908. („A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 16648/1908. sz. a. a kereskedelmi iskolák, tanfolyamok számára, és 88065/1908. sz. a. a felső kereskedelmi iskolák számára.") 3 Leczkekönyv. Budapesti Műszaki Egyetem Levéltára (a továbbiakban BME levéltár) 3/c 18—104. 4 Beiratkozáskor a hallgató feladatai közé tartozott, hogy a „leckekönyvet a rektori irodában a tollvivőnek beiktatás végett átadja" — olvasható a felsőoktatási intézményekre kötelező „Szervezeti szabályzaf'-ban. 2. fejezet, 13. §. 8—9. p. = A Kir. József Műegyetem Programja az 1881/2 tanévre. Bp. 1881. BME Központi Könyvtár, Különgyűjtemény: 689. 5 CZUCZOT Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. I—

VI. Pest 1862— 1874. 6 Jegyzőkönyvet vezető, saját, v. utasítás, illetve tollbamondás alapján jegyzőkönyvvezető, más szóval toll vivő. Révai Nagy Lexikon. X. köt. 835. p. 7 Az Erdészeti és Faipari Egyetem Központi Könyvtára, Sopron. 8 Móller János: Az európai manifaktúrák és fábrikák mesterség míveik. Pesten 1818. (Reprint kiadás, 1984. Szegedi nyomda.) 435—436. p. 9 Találmányok Könyve Ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről. I. köt. „Az aczéltollgyártás" c. fejezet. Frecskai János. Bp. 1877. 10 A magyar korona országainak gyáripara az 1906. évben. 2. köt., 1. r. Vasipar. Kiad.: Hieronymi Károly. Szerk.: Edvi Illés Aladár. Bp. 1911. 7., 76. és 685. p. 11 „Tulipán Szövetség Magyar Védő Egyesület", huszonöt pontból álló alapszabálya. Magyar királyi belügyminiszter 1907. március 8; 20.882/1907. V. a., hagyta jóvá. (Alakuló közgyűlés 1907. február 3-án. Elnök: Gróf Batthyány Lajos.) Kiadott plakátjaikon „Védőegyesület" összetett szóként került nyomtatásra. 12 A Magyar Királyi Szabadalmi Bíróság hivatalos, évenként megjelenő lapja: „Központi Védjegy-Értesítő", 1913. 13 Védőegyesület, plakát, 1907-ből, magángyűjtemény. 14 Czuczor és Fogarasi i. m. „Gubacs" „Dióalakú, s göröncsös héjú termény a tölgyfákon, mely azáltal képződik, ha az úgynevezett gubacslégy a tölgyfa virágkelyhét vagy levelét átböki." „Gubacsbogár" „A tölgyfákon élődő légyfaj, mely tojásait a tölgyfa virágaiba és leveleire lerakja, s azáltal gubacsokat képez." 15 Möller János i. m. 127—128. p. 16 Czuczor és Fogarasi i. m. „Hamvvevő, — (hamv-vevő)" összetett főnév, (két „v"-vel írva); „tájszokásilag: hamvévő, koppantó, koppantyú", (egy „v"-vel, de „é" betűvel). 17 BME Levéltár 1/1—77/1847. január 12., összesítő. Sztoczek József „Másolat" kézirat, dátuma, 1864. nov. 21. 18 Révai Nagy Lexikon X. köt. Bp. 1914. 642—644. p. 19 Jónás Károlyné és Krisch Jenő: A gépírás tankönyve. Bp. 1940. (VKM 171, 890/ 1940—

V. sz. a. engedélyezte.) E tankönyv 1920 szeptemberében, Kárpáti Béla kézirata alapján került nyomtatásra, melynek előképe az 1908. évi Kaiser Gizella gépírás tankönyve volt. 49