Levéltári Szemle, 41. (1991)
Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - Pedroni Emma Anna: A lúdtolltól az írógépig: az íróeszközök fejlődése és az iratanyagok papíranyaga a 19. század elejétől 1945-ig / 28–50. o.
2. J> JJ 3. JJ JJ 4. JJ JJ 5. >! JJ 6. JJ )J 7. JJ 8. JJ )J 9. JJ JJ 10. 11 J> JJ 1. szám mérete 34X24 cm 36X45 cm 37X48 cm 40X50 cm 42X52 cm 46X59 cm 48X62 cm 50X70 cm 54X76 cm 57X78 cm 47X60 cm A rendelet ismertette a számítási egységet és a papír beosztásértékét: A számítás egységéül és mint a papír beosztásának alapjául megállapított a rizsma = 1000 ívvel, " — 10 konczczal 100 ívével, = 100 füzet 10 " — í 200 réteg 5 = \ 500 " 2 * mely beosztás ideiglenesen már 1876. január hó l-jén, véglegesen 1877. január l-jén lép életbe. 30 A szövetgben olvasható konczczal szó régies kifejezés; a Czuczor—Fogarasi szótár szerint „tagol, metél". Koncz címszónál írja, hogy kötet, vagy csomag papír, mely huszonnégy ívből áll. Papíros címszónál olvasni a Czuczor—Fogarasi szótárban, hogy „Egy koncz, ív, negyedív, tizenkettedrét papír v. papiros". 34 A papírsúly és méret: 1 m 2 papírlap gramm-ban kifejezett súlya, gr melyet négyzetméterenkénti súlynak (G-^r-) neveznek. Természetesen a „mem 2 rített" majd „vágottszélű" papír ugyanúgy használatban volt az iratok körében, mint a könyvnyomtatás esetében. A Műegyetem kitűnő tanára, Rejtő Sándor foglalkozott az ipari termékek anyagtartóssági vizsgálatával. A papírtermék vizsgálatát hat szempont szerint csoportosította: 1. súly, — vastagság, 2. chemiai tartósság (kóros vegyületek), 3. papíranyag meghatározása, 4. vízszívó képesség, 5. enyvezési módozat, 6. mechanikai tartósság, álló-szakító képesség. Papírmegválasztással kapcsolatban írta: „Rövid időre szánt föl jegyzésekre vagy nyomtatványokra gyorsan bomló s csekély szilárdságú papirost is használhatunk, de már a hosszabb ideig megőrzendőkre csak olyat indokolt használni, amelynek anyaga nem bomlik; ha pedig az irat vagy nyomtatvány sokszor kerül kézbe, úgy papirosuktól nagy mechanikai tartósságot is meg kell kívánnunk." 32 44
