Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - MÉRLEG - Dominkovits Péter: Kossuth kormánybiztosa Csány László, 1790–1849. Zalaegerszeg, 1990. / 85–87. o.

tereitől. Egzisztenciális hátterét tekintve: a hivatalt nem viselő középbirtokos nemes 1816—1840. között eladósodott, 1843-ban birtokait István öccsének eladta. 1848 márciusa Pest-Budán érte, ahol a közbátorságra ügyelő választmányban helyet kapva a nemzetőrség szervezésében vett részt. A tavaszi események Pákozdig tartó folyamában Csány a Dunántúl változó hatáskörű kormánybiztosaként a parasztmozgalmak és az antiszemita 'megmozdulások lecsillapításában, illetve megakadályozásában tevékenykedett, imajd miután Hunkár Antalt Veszprém és Sopron megyék kormányibiztosává nevezték ki, a fenyegető" horvátországi 'mozgalom kivédésére királyi biztosként a Dráva-vonal védelmét szervezte. E periódust Szőcs Sebestyén dolgozna fel. A szerteágazó hadseregszervezési, hadellátási feladatok ismertetése mellett a szerző részletesen kifejti a drávai sereg katonai és polgári vezetésének ütközőpontjait, s a kormányzat e kérdéskörben tett néha eltérő és tisztázatlan részleteket hagyó — pl. a népfelkelők és Csány viszonya —, vagy a királyi biztos hatáskörét befolyásoló — pl. Melczer kinevezése — döntéseit. Bár a védvonal Csány erőfeszítései ellenére felbomlott, a pák ózdi siker tettei eredményességét is jelezte. Hermann Róbert tanulmánya Csány tevékenységének további kiteljesedését hozó, több alperiódusra bontható 1848. szeptember 29-től 1849. január 18-ig terjedő, a Pákozdtól Debrecenig vivő időszakot fogja át. Csány a visszavonuló Jellacic-ot üldöző seregben van, onnan tudósít a hadmozdulatoikról, szervezi az ellátást. A kritikus politikai, katonai kérdésben, a Lajta átlépésében a feltétel nélküli igenlés, cselekvés híve. A lajtai táborban ismeri meg személyesen Görgeyt, kapcsolatrendszerének, politikai lépéseinek Kossuth mellett a másik meghatározó személyét. A Nyugat-Felvidék, Nyugat-Dunántúli hatáskörrel dolgozó főikormánybiztos Schwechat után a hadseregellátást, fegyver- és élelemszerzóst szervezi, és e munkák adminisztrációs szervezetét építi ki. A hírszerzéssel is foglalkozik, a megbékélési törekvéseket is támogatta. A szerző részletes feldolgozása egyben a feldunai hadsereg ezen időszakbeli története is! A december derekán kibontakozó császári ellentámadást visszavonulás követte, Csány csak a főváros elhagyását kimondó január 2-i haditanács után válik el a seregtől, hogy folytassa Vetterrel megkezdett munkáját; a főváros kormánybiztosaként a szállítások irányítását. A Debrecenbe betegen érkezett Csányt Kossuth a lemondott Beöthy Ödön helyére, erdélyi kormánybiztossá nevezte ki. Feladata Magyarország és Erdély törvényeinek és szokásainak közelítése, az úrbéri kárpótlás megoldása, gyakorlatilag az unió >megvalósítása volt. Az erdélyi kormánybiztosság időszakát feldolgozó Katona Tamás — érthető módon —, kitüntetett figyelemmel tárgyalta a Kossuth-i nemzetiségpolitikát folytató Csány nemzetiségi kérdésekben tanúsított -magatartását. Tán a kormánybiztos téves gondolatmenetéből indult ki — aki az erdélyi románsággal vívott küzdelmek imögött szász felbúj tást vélt —, mikor a bonyolult nemzetiségi kérdések közül a szászokkal kapcsolatos konfliktusokat állította vizsgálata középpontjába. Csány kormánybiztosi működésének meg-megújuló problémája volt a katonai kormányzattól független polgári kormányzat, mely a szoros együttműködés mellett sem lehetett annak alávetve. Az ebből következő hatásköri súrlódások itt jutottak „tetőpontjukra" az egymást kölcsönösen tisztelő és nagyra tartó Bem és Csány közigazgatási, pénzügyi (etc.) konfliktusaiban. Varsányi Péter István már Csány kormányzati tevékenységének utolsó periódusát, a jelentős részben volt kormánybiztosokból álló Szemere kormányban viselt közmunka- és közlekedésügyi miniszterségét mutatja be. (1849; máj. —aug.) A szak- '(vasútépítés, hajózás) 'és politikai feladatok mellett ő szervezi a Pestre, majd július 2-a után a Szegedre vonulást. Szerepe vitathatatlan Görgey teljhatalomhoz juttatásában. . • .. , j 86