Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - Dominkovits Péter: Hivatalviselő nemesek, hivatali pályák Győr vármegye tisztikarában, 1816–1848 / 3–18. o.

tilalom ellenére a megyei közgyűléseken is többször részt vett. Gr. Zichy Fer­rarist a megye életébe nem avatkozó, az alispáni döntéseket zömmel elfogadó főispánnak tartotta. 6 Utódául 1841-ig a megye többszöri kérése ellenére sem neveztek ki senkit. 7 V. Ferdinánd 1841. szept. 16-án Marich István Dávid császári királyi kamarást, Torna megye volt főispánját nevezte ki a megürült helyre. 8 Míg gr. Zichy Károly, gr. Zichy Ferraris Ferenc, majd gr. Esterházy Károly Győr, illetve a szomszédos megyék (Veszprém, Mosón) birtokosaiként is ismer­ték voltak, Marich-ra ez nem mondható, legközelebbi birtoka Fejér megyében feküdt. Személyében a megye politikai életébe aktívan beleszólni kívánó főis­pánt ismerhetünk meg. Az 1845-ben gr. Apponyi kancellár ós báró Jósika erdélyi kancellár veze­tésével hatalomra kerülő „fiatal konzervatívok" a főispáni hatalmat és jogkört átértelmező, azt kiterjesztő politikájának tudható be Marich veszprémi főispáni kinevezése. 9 Utóda a megyei rendeknek jobban megfelelő, a győri liberálisok által is elfogadott gr. Esterházy Károly lett, akit 1845. évi máj. 31-i kineve­zése után, júl. 7-én iktattak be hivatalába. 10 Tisztikart érintő döntéseiben — je­lölés, kinevezés a megürült tisztségekre — a konzervatívoknak kedvezett. Hiva­taláról 1848. ápr. 23-án, Szemere Bertalan belügyminiszterhez intézett levelé­ben lemondott, ennek okát az úrbéri viszonyok megszüntetéséből eredő jö­vedelemcsökkenésében, s így kényszerű vidéki visszavonulásában adta meg. 11 Hivatalviselő családok 1816. ápr. elejétől 1848. ápr. végéig 59 család 81 tagja töltött be állást a me­gyei tisztikarban és a biztosi hivatalokban. 42 család 1 tisztségviselővel, 13 (a Bay, Bezerédy, Balogh, Csernyánszky, Hunkár, Kálóczy, Matkovits, Németh, Takáts etc.) 2-vel, 4 család (Jankó, Kisfaludy, Szabó, Torkos) 3 fővel képvi­seltette magát. Több családnál ez az arány kissé eltolódik a gyakoribb közigaz­gatási-értelmiségi orientáció, reprezentáció felé, ha a vizsgálatot a megyei or­vosokra, sebészekre, a vármegyei kancellária írnokaira is kiterjesztjük. (A Ba­logh fivérek apja, Balogh József megyei orvos, Kálóczy Mihály levéltáros Imre fia 1846—1847 során a megye napidíjas írnoka. 12 ) A több hivatalviselőt adó családok tagjai zömmel egyenesági rokonok — pl. Csernyánszky József se­lyembiztos apja Csernyánszky Ferenc főadószedő —, de oldalági rokonságban is állhatnak, mint ifj. Iványos Gergely és Iványos Károly. Nem egyedi eset az, amikor a testvérek azonos időben viselnek hivatalt — pl. 1842—1845. között Zmeskál István főjegyző és Zmeskál Sándor alügyesz, vagy 1836—1842. között Hunkár János úti biztos és Hunkár Benjámin aladószedő. A rokonság nemcsak egyező, hanem egymást váltó generációi is lehettek egy időben a tisztikarban. Torkos István 1816—1821 között főszolgabíró, majd 1823-ig másodalispán, Jó­zsef fia 1816—1828 között volt járásának, a Tó-Sziget-Csilizközi járásnak al­szolgabírája. Jankó János al-, majd 1827-től főadószedő Vince fia 1842—1845 között a jegyzői hivatalban dolgozik, és a selyemtenyésztési felügyelő szere­pét is ellátja. A másik fiú, Mihály, 1847-től a Tó-Sziget-Csilizközi járás szolga­bírója. A Sziklóssy Szabó család generációs váltással szinte folyamatosan a me­gyei igazgatás, jogszolgáltatás szervezetében volt. Szabó Péter 1828—1836 kö­zött másodalispán, Kálmán a győri tízek tagja, 1842-től főügyész. 13 Tanulságos a tisztségviselő családok armális nyerésének kronológiáját is megvizsgálni, A kutatás jelen szakaszában 44 családról vannak viszonylag pon­tos információk. Ezek alapján a következő a kép: csak 9 u /o-ük tartozik a Mo­hács előtti nemesi nemzetségekhez. Közülük a Csák nemzetségben Kisfaludyak és a Lőrinte nemzetségből eredt Bezerédyek — a megyében a szerdahelyi ág — 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom