Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: A Revista Arhivelor 1987–1989-es évfolyamai / 84–88. o.

kán támogatta az egységes román nemzeti állam 4

negalakulását (1918). Itt említjük meg, hogy a folyóirat ismertette a szerző „Románia a vatikáni diplomáciában — 1939/1944" című könyvét (2/1988). Ebben a szerző értékeli a Vatikán jóindulatú magatartását Románia irányában az erdélyi kérdésben. Rámutat az együttműködésre a zsidók, menekültek és hadifoglyok védelmében. A Revista Arhívelor rendszeresen közölt dokumentumokat, részben különböző évfordulók alkalmából. A vizsgált három év alatt 18 o'kmányközlésre került sor. Ezek közül kiemeljük Maria Stroia válogatását az 1821-es Tudor Vladimirescu vezette népfelkelés külföldi forrásaiból (3/1988—311/331). V. Grozav „Erdélyi 'tanítók Havasalföldön (1832—1848)" c. írása két résziben jelent meg (2/1987—208/220, 3/1987—309/329). Az állami levéltárak munkatársai dokumentumsorozatot állítottak össze: „140 év telt el az 1848-as román forradalom óta" (2/1988—141/162). E válogatás főképpen európai külügyi levéltárakra támaszkodik. Hasonló hangvételű a „130 év telt el Moldva és Munténia egyesülése óta" című okmányközlés (1/1989—5/25). Ebben olvashatjuk a magyar emigráció Duna-konföderációs tervét is. I. Boar a csíkszeredei levéltárból merítette „A románok politikai jogaiért vívott harc egyik állomása" című közleményének anyagát (3/Í989—279/281). Terjedelmes okmányközlést tartalmaz a „110 év telt el a függetlenség elnyerése óta" című válogatás kilenc ország külügyi levéltárainak anyagából (2/1987—'113/155). Hasonló forrásokat aknáznak ki az 1907-es parasztfelkeléssel, illetve az 1944. augusztus 23-iki fordulattal foglalkozó tallózások (1/1987— 8/37, 2/1989—147/175). A kutatók számára útmutatást nyújt az a nyolc ismertető, amely egyes fondokat mutat be. S. Dima „A Focsan-i központi bizottság dokumentáris könyvtárát" tárja az olvasó elé. E hatóság képezte 1859. január 24. után a teljes egyesülésig (1862) a politikai kapcsolatot Moldva és Havasalföld között (1/1989—41/44). Silviu Moldovan az oravicai törvényszék levéltárát (1876 —1952) dolgozta fel (1/1987—76/81). Mircea Timbus „I. Suciu személyes fondja" címen ismertette az aradi levéltárban elhelyezett dokumentumokat, amelyek között szerepel a gyulafehérvári gyűlés jegyzőkönyve (1918), a szebeni tartományi kormány anyaga (1918—20) stb. Több alkalommal „Újabb vételek" című rovat jelent meg. Ezek között említhetjük S. Vatafu—Gáitan két jelentését a központi levéltár gyarapodásáról (3/1988—346/347, 4/1989—393/394). I. Boar a osíkszeredai levéltárba került dokumentumokat sorolja fel, amelyek jórészt a székely udvarhelyi gimnáziumból, illetve .múzeumból kerültek oda, mint például a kollégiumi diákok neveit tartalmazó album (1689—1831). A Revista Arhívelor évente közreadta az előző évfolyam dokumentumainak regesztáit (4/1987^68/475, 4/1988—450/458, 4/1989—422/428) A történelem segédtudományaira vonatkozó anyagok „különleges tudományok" jelzettel láttak napvilágot. M. Radulescu cikke „Egy, a Bantacusino család leszármazására vonatkozó kézirat" címen e fejedelmi család genealógiájához szól hozzá (1/1989—69/73). M. Ohirita egy Dőlj megyei falu paraszti geneaológiáját taglalja (4/1988—417/ 420). A négy szigilográfiai írás közül kiemeljük Maria Dogaru összefoglalását, amely felvázolja a romániai kutatások eredményeit (4/1989—407/421). Nicolae Trandáfirescu negyedik közleményét publikálta a romániai dokumentumokban előforduló görög szavakról (1/1989—82/99). Külön rovatot szenteltek a „Levéltári elméletnek és gyakorlatnak". Valójában e rovat a levéltárak által gyakorolt felügyelet kérdéseire összpontosított. Újraolvasva e cikkeket, máris sok minden túlhaladottnak számít. Megem86