Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Balázs Péter: A VKM "repülő bizottságának" szemleútja 1945 augusztusában a nyugat-dunántúli könyvtári, levéltári és muzeális értékek háborús kárának felmérésére és védelmének megszervezésére / 59–71. o.

nemzetiségű katonák elszállították. Abay Imre szemináriumi könyvtárnok, aki helyszíni látogatásokat végzett, több fontos adatot közölt a bizottsággal. Így jelentette, hogy a Vas megyei Szent Vid kápolnát kirabolták, a vassurányi kas­tély kápolnájának berendezése megsemmisült. Vasszécsényben mindkét XVIII. századi Ebergényi kastély ép, az ó-kastélyban orosz katonákat üdültetnek, be­lépésre mód nem lévén, berendezésének sorsa ismeretlen. A tanakajdi Amb­rózy-Migazzi kastély berendezését összetörték, botanikus kertje — benne a hí­res libanoni cédrus is — elpusztult. Bogáton a kastély berendezése hiányzik, Bucsu és Vát-Szentkút templomait kifosztották, Nemeslőd templomát istálló­nak használják. Kőszegen a városi levéltár anyagában (amelynek rendezését Varga Endre országos főlevéltárnok útmutatásai alapján Suhajda Lajos és Teke Sándor ta­nárok végezték el) károsodás nem történt, dúlás nyomait csupán a külső iro­dahelyiség bútorzatában lehetett felfedezni. A bencés rend levéltára Barcza Leander tanár Őrizetében sértetlen maradt. Az evangélikus egyházközség ira­tait részben az evangélikus leánygimnázium óvóhelyére, részben a takarék­pénztár páncélszekrényébe menekítették. Az oroszok bevonulása után — ami­kor a bombatámadás veszélyétől már nem kellett tartaniok —. mindkét hely­ről az iratokat visszaszállították a gyülekezet székházába. Itt érte a dúlás: a szekrényeket feltörve, az iratokat kiszórva találták. Egyelőre rendezetlenül rakták csak vissza az anyagot a szekrényekbe. A bencés könyvtár megmaradt, a szemle idején kispapok szállították át a gimnázium épületéből (ahova orosz katonaságot szállásoltak be) a rendházba. Különös jelentőséget tulajdonított a bizottság a br. Schelwert kastélyban őrzött könyvtár és egyéb műtárgyak meg­mentésének. A könyvtár állománya egyrészt Chernél István (1865—1922) pá­ratlanul gazdag ornitológiai könyv és folyóirat (pl. az Aquila teljes sorozata) gyűjteményéből, részben a történetíró Chernél Kálmán (1822—1891) gyűjtésé­ből (főleg magyar, angol és francia klasszikusok első kiadásai ragyogó kiállí­tásban) állott. A kastély tulajdonosa, br. Schelwert Kálmán Németországba tá­vozott, a berendezést és a könyvtárat a helyi Kommunista Párt vette át, és a lakosok között kezdte szétosztani. (így pl. Jókai első kiadásait egy — a könyv becsét nem értékelő — asszonynak juttatták.) A könyvek a kastély szobáiban és a pincében egymásra dobálva hevertek a földön. A kiküldöttek a Kommu­nista Párt megbízottait meggyőzték arról, hogy ha a műtárgyakat és a könyv­tárat a múzeumban helyezik el (az utóbbit esetleg egy létesítendő kölcsön­könyvtár számára őrzik meg), ezzel a közösség érdekeit szolgálják. A bizottság végül is a pártmegbízottakkal és a város vezetőivel egyetértésben Lehrner Ist­vánnak, a bencés gimnázium rajztanárának adott megbízást a könyvek, búto­rok és egyéb műtárgyak zár alá helyezésére mindaddig, amíg felsőbb helyről érkező utasítás nem dönt a továbbiakról. A kőszegi városi múzeum felső emeletein helyezték el ideiglenesen a Tér­képészeti Intézetnek a német katonaság által elrabolt több száz csomagból álló térképanyagát. A gyűjteményt először a katonai reáliskola épületében tárol­ták, ahonnan a lakosság százával hurcolta szét tüzelőnek a térképeket. 8 Celldömölkön az apátsági épület ukrán menekülték szállásául szolgált. Az apátsági levéltárat és a kéziratos anyagot szerencsére már korábban Pannon­halmára szállították, a mintegy 10 ezer kötetből álló könyvtárat az oroszok el­égették. Ugyané (helységben a bizottság megtekintette a nagyértékű Lázár-féle ősrégészeti gyűjteményt, amelynek tulajdonosa a németországi deportálásból még nem tért vissza. Az általa épített múzeumépületbe két hónappal koráb­ban ukrán családokat telepítettek, akik a tárgyakban károkat okoztak ugyan, de az épület néhány nappal korábban történt felszabadításakor kiderült, hogy a gyűjtemény állagának nagy része még épségben maradt. A gyűjtemény gond­62

Next

/
Oldalképek
Tartalom