Levéltári Szemle, 41. (1991)
Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - Dóka Klára: Összefoglalás az egyházi levéltárak térképeinek feldolgozásáról / 51–58. o.
Végül Buday Bélát kell megemlíteni, akinek rajzai a rendezés utáni állapotot, az új helyzetet mutatják. 49 A győri káptalani levéltár összesen 110 fm iratanyagot foglal magában, melyhez nagyszámú, 471 térkép tartozik. A birtokok elsősorban Győr megyében helyezkedtek el, Abda, Fehértó, Baráti, Nyúl, Kóny stb. helységekben, volt azonban birtokrész Baranya és Komárom megyékben is. Győr megyében egyegy falu határán több birtokos is osztozott, a káptalan birtokostársa legtöbb esetben a pannonhalmi főapátság volt. A szétszórt birtokstruktúrának megfelelően a 19. század közepéig nem volt szükség itt sem külön birtokigazgatási apparátusra, és — Vulgán János személyében — önálló mérnököt is csak az 1850-es évektől alkalmaztak. A térképgyűjtemény első, másolatban fennmaradt darabja 1702-ben keletkezett, Megyer, Pér, Fejéregyháza határainak elkülönítésére vonatkozik. 50 1746-ból származik az első eredeti térkép, mely a gyirmóti malmok környékét ábrázolja. 51 Igen sok rajz maradt fenn a II. József-kori kataszteri felmérésből, és teljesek az úrbéri perek dokumentumai is, melyek gyakorlatilag a legfiatalabb térképek a gyűjteményben. A szerzők között — időrendben haladva — itt is elsőként Kovács (Fabricius) Jánost említhetjük, 52 majd Magyar István következik, aki több megye és birtokos szolgálatában tevékenykedett, sőt bekapcsolódott az 1780-as években a kataszteri felmérésbe is. A győri káptalani levéltárban kb. 150 szignált és néhány szignálatlan térképét őrzik. A 18. századi anyagban több országos hírű mérnök rajzait is megtaláljuk (pl. Mikoviny, Böhm Ferenc, Frics András), 53 melyek eddig ismeretlenek voltak a kartográfiai irodalomban. Állandó alkalmazott híján a káptalan gyakran kért fel megyei mérnököket a műszaki teendők elvégzésére: elsősorban Király Györgyöt és Lajost Győr megyéből, de dolgozott számukra Láb Gáspár Mosón, Hegedűs János és Wagner Mihály Sopron megyei mérnök is. A már említett Vulgán János nagyszámú úrbéri és tagosítás! térképet készített, és fel kell hívni a figyelmet Tóth Mihályra, aki a pannonhalmi főapátság mérnöke volt, de a közös falvak határáról rajzolt térképeket a káptalan számára is. 54 Szólni kell végül a rendi levéltárak térképeiről, melyek közül kb. 600 térképével a pannonhalmi bencés főapátsági levéltár emelkedik ki. A főapátsági birtokok összesen 42 helységben, Győr, Veszprém, Komárom, Pozsony megyében voltak, és különféle okokból e levéltárba kerültek a kisebb bencés apátságok (zalavári, tihanyi, bakonybéli) birtokainak térképei, valamint családi letétek is. A gyűjtemény így — törzsanyagra, — az iratokból kiemelt térképekre, — családi levéltárak térképeire (Somogyi, Chernél, Guary, Erdődy család), — 19—20. századi mezőgazdasági térképekre oszlik. A törzsanyag rendszere hasonló a pécsi káptalani térképekéhez, bár az egyes sorozatokat kevés következetességgel alakították ki. 55 A gyűjtemény tematikailag határ-, birtok-, mezőgazdasági, úrbéri, tagosítási térképekből áll, kataszteri anyagot csak az 1780-as évekből találunk. A legkorábbi térkép 1692 körül készült, Selyemcsuk pusztát ábrázolja, 56 és 1695ben állították össze ölbő, Tárkány, Bábolna határtérképét. 57 1700—1702 között egy sor térkép ábrázolja Szentmártont és a környező településeket (Kisécs, Nagyécs, Pér, Fejéregyháza, Kismegyer), 58 melyek közül — mint említettük — egy másolat a győri káptalani levéltárban is megtalálható. 59 Érdekes térkép származik az 1730-as évekből Nyúl és Szentmárton kör56