Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 4. szám - HÍREK - Lakos János: Kárpótlás és levéltár: bevezetés / 90–93. o.

ezer Ft illette meg az UMKL-t, s ugyanennyi Budapest Főváros Levéltárát, míg a megyei levéltárak részére összesen 12 518 ezer Ft jutott. (Az összegek átutalása a fenntartó önkormányzatokhoz augusztus 28-án megtörtént. A megyei levéltárak részére azonban — az augusztus 9-i értekezlet megállapodása értelmében — csak az összeg 80%-át, intézményenként 527 ezer Ft-ot utaltak át, a fennmaradó 2,5 millió Ft-ból tartalékalapot képeztek.) Nem felel meg tehát a valóságnak Budapest Főváros Levéltára főigazgatójának több alkalommal, így pl. a Népszabadság szeptember 2-i számában, vagy a levéltárak vezetőihez intézett szeptember eleji körlevélben hangoztatott állítása, hogy ti. a tizenkilenc vidéki levéltárnak szánt 16 milliós keretből részesedett a BFL és az UMKL is, ily módon sikerült a vidéki levéltárakat is megrövidíteni. Ezzel kapcsolatban a következőket kell még elmondani. 1991. február 15-én a Magyar Levéltárosok Egyesülete elnökségének megbízásából Erdmann Gyula alelnök és Benczéné Nagy Eszter titkár a következő levelet intézte a művelődési és közoktatási miniszterhez: „A hamarosan elfogadásra kerülő kárpótlási törvény a magyar levéltárakra óriási munkát fog hárítani. A fővárosi, illetve megyei levéltárakban hónapokon át százak és százak jelentkeznek majd igazolásért, adatokért, másolatokért... Tudjuk, hogy költségvetési és részben igazgatási intézményekként kötelességünk az ügyfelek kiszolgálása, ám ez a bizton várható tömeges ügyintézési roham ... messze meghaladja majd a normális, 8 órás munkaidővel kalkulált működésünket; sok-sok túlórára lesz szükség hónapokon át, meglehetős dologi plusz ráfordítások is terhelnek majd. Ezért tisztelettel kérjük, biztosítson a törvénnyel kapcsolatos igazgatási feladatok zökkenőmentes ellátása és a nyomott költségvetési helyzetű levéltárak méltányos megsegítése érdekében — 7—10 milliós egyszeri keretet. E keretet a tárca levéltári osztálya a munkát elvégző levéltárak korrekt kimutatásai alapján oszthatná szét — a munka befejeztével." E kérelem nyomán fordult április 4-én az MKM az akkori Kárpótlási Hivatalhoz és kizárólag a megyei levéltárak támogatására 12 millió Ft-ot igényelt 1991-re. A létrejött megállapodás értelmében az UMKL és Budapest Főváros Levéltára önállóan terjesztette elő igényét: az UMKL 3,5 millió, míg a BFL 5,7 millió Ft-ot kért. Végül a kormányzat a megyei levéltárakra vonatkozó javaslatot elfogadta, ellenben az UMKL és a BFL kérését csak részben teljesítette. Nem ismerem a döntés konkrét indokait, de feltételezem, hogy az egy megyei levéltárra jutó 640 ezer Ft-hoz képest több mint ötszörös, illetve közel kilencszeres összeget túlzottnak ítélte a kormányzat, s „csak" közel háromszoros öszszeget hagyott jóvá az átlagosnál egyébként kedvezőbb működési feltételekkel rendelkező két budapesti levéltárnak. Elégséges-e ez a támogatás a közismerten rossz költségvetési és technikai adottságú intézmények számára a rendkívüli feladat nagyságához képest? A biztosított összeg nyilvánvalóan nem fogja fedezni a kárpótlási ügyek intézése során felmerülő összes pluszköltséget, s így nagy szükség lesz a „rendes" költségvetés és önkormányzati póttámogatás igénybevételére is. Remélem, hogy a következő évre a mostaninál nagyobb támogatást tud biztosítani a kormányzat. Erre vonatkozóan biztató bejelentés hangzott el az augusztus 9-i értekezleten, amelyen egyébként más is történt. Míg ugyanis az UMKL és a megyei levéltárak vezetői, bár bőven ecsetelték a várható nehézségeket, súlyos problémákat, a munkatársak leterheltségét, „természetesnek" vették, hogy az Országgyűlés által megszabott feladatot, akár az egyéb teendők, a levéltárak alapfeladatainak átmeneti rovására is el kell végezni az állampolgárok érdekében (emlékeztetek az egyesületi tisztségviselők fentebb idézett mondataira!), addig Budapest Főváros Levéltárának jelenlevő képviselője bejelentette: ha nem kapják meg 91