Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 4. szám - MÉRLEG - Honvári János: A Rákosi diktatúra első évei. Dokumentumok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye történetéből 1948–1953. Nyíregyháza, [é.n.] / 85–86. o.

A Rákosi-diktatúra első évei Dokumentumok Szabolcs Szatmár Bereg megye történetéből 1948-1953 Szerkesztette: Botár József. Stúdium Kiadó, Nyíregyháza, é. n. 327 p. Manapság nem lehet túlhangsúlyozni a történelmi dokumentumkötetek jelentőségét és fontosságát. Különösen igaz ez az 1945. utáni magyar történelem kutatására, oktatására nézve, hiszen a tankönyvírók egyszerűen nem tudnak lépést tartani a rendszerváltozás ütemével. Ezért ez a korszak nem kérhető számon az érettségi és a felvételi vizsgákon, egyszerűen nem tananyag, csupán „kiegészítő", „ajánlott" irodalom. Ilyen körülmények között szerintem sokkal hasznosabb, ha a napi politikai széljárásokhoz és divatokhoz alkalmazkodó, sebtében összeállított, sok tekintetben erősen vitatható, leegyszerűsített, didaktikusán szájbarágó állításokat tartalmazó, vagy szenzációt hajhászó „aluljáró-irodalom" helyett eredeti, valamilyen szempont szerint elrendezett, lehetőleg tartalmi csonkítás nélküli dokumentumokat adunk a korszak iránt érdeklődő olvasó, főiskolai, egyetemi hallgató kezébe. Nos ilyen hézagpótló dokumentumkötet összeállítására vállalkozott a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Társadalomelméleti és Történettudományi Tanszékeinek munkatársaiból álló team, amely Botár József vezetésével Szabói cs-Szatmár-Bereg megye 1948—1953 közötti történetét tárja az olvasó elé a gondosan válogatott dokumentumok segítségével. Sorozat része ez a kötet, egy olyan sorozat negyedik kötete, amely korábban Szabolcs-Szatmár megye (elsősorban munkás- és parasztmozgalmainak) történetét mutatta be 1886-tól 1948-ig. A kötet dokumentumainak zöme — a dolog természetéből adódóan — a helyi közgyűjteményekben (megyei levéltárban, a volt megyei MSZMP pártarchívumában) lelhető fel, de ezeken túlmenően a kutatók gyűjtöttek anyagot budapesti levéltárakban is. Különösen sokat merítettek a Szakszervezetek Központi Levéltárában található DÉFOSZ, MEDOSZ és más szakszervezetek megyei vonatkozású iratanyagából, de olvashatunk a kötetben dokumentumokat (főleg a mezőgazdaságra vonatkozóan) az Űj Magyar Központi Levéltár iratanyagából is. Kár, hogy a szerzők nemigen aknázták ki a téma talán legfontosabb iratgyűjtő és -tároló intézményének, az egykori MSZMP KB Párttörténeti Intézet Archívumának iratanyagában rejlő lehetőségeket. Számomra kissé zavaró a kronológiai sorrendhez való merev ragaszkodás, ti. a dokumentumok ilymódon térben és tematikában meglehetősen csapongva követik egymást. Ügyszólván minden évben történt valamilyen döntő fontosságú esemény, amely a kötetben is visszaköszön, mivel ezzel az eseménnyel több dokumentum is foglalkozik. így pl. 1948-ban az iskolák államosítása és a hitoktatás kérdése, 1949-ben az első táblás csoportok megalakítása és az országgyűlési választások, 1950-ben a munkaverseny-mozgalmak, a tanácsrend85