Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 4. szám - Zsoldos Attila: Adalékok a királyi várszervezet udvarispáni tisztségének történetéhez / 20–31. o.

esetében más várszervezeti tisztségek is megkettőződtek. A várszervezeti tisztségek sokszorozódása az egybefüggő területtel rendelkező megyékben sem ismeretlen; ld. 1295: ÁUO XII. 574. (két várnagy Békésben) vagy 1246: MES I. 363. (három hadnagy Barsban). 22 Földügyekre ld. pl. 1214: VR 103. sz.; 1219: VR 229. sz., 230. sz.; 1221: VR 317. sz.; 1229: VR 358. sz., 369. sz.; 1234: VR 380. sz.; 1236: CDES II. 14—15. 1.; 1238: UB I. 186—87., 187—88. 1.; státusügyekre ld. pl. 1213: VR 32. sz., 52. sz.; 1217: VR 165. sz.; 1239: CDES II. 43. 1. 23 1222: 5. te: „Comites parochiani predia serviencium non discuciant, nisi causa monetarum et decimarum. Comites curiae parochiani nullum penitus discuciant, nisi populos sui castri. Fures et latrones biloci regales discuciant, ad pedes tamen ipsius comitis" — Marczali 1902. 136. 1. — Arra vonatkozóan, hogy a megye önálló kisebb birtokosai már az Aranybulla megszövegezését megelőzően is szívesebben járulhattak az ispán, mintsem az udvarispán elé ld. Bolla 1957. 98. 1. 24 A billogosi intézménynek a 13. század későbbi évtizedeiben bekövetkező további hanyatlásáról vallanak azok az adataink, amelyek szerint a király valamely meghatározott közösséget olyan kiváltságban részesít, mely eltiltja a billogosok eljárást ügyeikben; ld .pl. 1240: HO III. 6. 1. (győri várnépek); 1270: UB I. 381. 1. (vasi őrök), stb. 25 1232: sokan, a rajtuk esett sérelmeket nem tudják orvosoltatni „propter distanciam iudicum" — Zala II. 643. 1. 26 A zalai serviensek „a dominó nostro rege petivimus humiliter et devote, ut nobis daret licenciám iudicandi et faciendi iusticiam plenam", amire is a király „ex beneplacito suo concessit nobis benigne licenciám ab eo petitam" — Zala II. 643. 1. 27 A királyi serviensi rétegre társadalomtörténeti szempontból összefoglalóan ld. Bolla 1983. 61—73. 1.; a réteg kialakulásának jog- és kormányzattörténeti következményeire ld. Gerics 1987. 270—76. 1. 28 Vö. Szűcs 1984. 383. 1. 29 Gerics 1969. 617—19. 1.; Gerics 1987. 274. 1. 30 Zsoldos 1988. 15—17. 1.; Zsoldos 1990. 16—17. 1. 31 Zsoldos 1988. 16. 1. 32 1315: Teleki I. 37. 1.; 1364: Teleki I. 131. és 135. 1. (Kérdéses, hogy az 1345-ben alvajdai megbízottként tevékenykedő „Petrus filius Pauli de Ynokhaza" — Dl 27 270. — a rokonsághoz tartozott-e.) — Arra vonatkozóan, hogy az itt említett inakházai várjobbágy-rokonság János szolgabírói tisztségviselése mellett sem nyerte el a nemesi státust ld. Zsoldos 1990. 21—23. 1. 33 A szakirodalomban felmerült egy olyan elképzelés, amely a királyi várszervezet 13. századi curialis comesi tisztségének eredetét a királyi birtokok másik típusában, az udvarszervezetben kereste. Az igen óvatos formában megfogalmazott vélemény szerint az udvarnokok „szervezete kisebb körzetekre terjedt ki", s az udvarnokok comesei és jobbágyai „ilyen kisebb körzetek felett gyakoroltak felügyeletet". Megyei szinten az említett kisebb körzeteket „összefogó szerv... lehetett volna" a curialis comesi tiszség (Ledérer 1959. 144—54. 1.). Alátámasztani látszik ezt az elgondolást az 1222. évi Aranybulla már idézett 5. cikkelye (ld. 25. sz. jegyzet), amely alapján kétségtelen, hogy a curialis comes eredetileg a várszervezethez nem tartozók ügyeiben is ítélkezett. Számos adat és megfontolás szól azonban Lederer elképzelése ellen. Mindenekelőtt a curialis comes mint a várszervezet élén is álló megyésispán alárendeltje jelenik meg forrásainkban (vö. Kristó 1988. 186. 1.). Nincs okunk feltételezni, hogy a curialis comesnek a királyi várszervezet keretein túlterjedő eredeti ítélkezési hatásköre csupán a királyi udvarszervezet népeire korlátozódott volna. Ellenkezőleg, a curialis comesek az Aranybulla előtt, hasonlóan a hatásköri tekintetben elődeiknek tekinthető 11. századi királybírákhoz, elsődlegesen a közszabadok bírái voltak, s hatáskörüknek az Aranybullában megfogalmazott korlátozása is éppen a birtokos közszabadokból kialakuló királyi serviensi réteg érdekeit szolgálta. Nem hagyható figyelmen kívül továbbá az sem, hogy a 13. század elején a királyi udvarszervezet különböző népeinek curialis comesei párhuzamosan szerepelnek a királyi várszervezet curialis comeseivel, ld. 1201: az udvarnok jobbágy ok közül „Cib tunc temporis factus comes curialis" — PhRt I. 615. 1.; 1208: „curialis comes preconum regis" — VR 2. sz.; 1214: „vicarius iudex ... comitis venatorum bubalinorum" — VR 107. sz. (vö. 1213: „comes venatorum" — VR 33. sz. és „comes venatorum bubalinorum" — VR 44. sz.); 1215: „tavarnicorum curialis comes" — VR 130. sz.; 1221: bizonyos udvarnokok „coram curiali comite ipsorum" elállnak a tüzesvaspróbátől egy státusperben — VR 285. sz. A királyi vár28