Levéltári Szemle, 41. (1991)
Levéltári Szemle, 41. (1991) 4. szám - Gerics József–Ladányi Erzsébet: A magyarországi birtokjog kérdései a középkorban / 3–19. o.
mum virgultum... in Ittewin una reversione aratri parum vádit longius... pervenit iterum ad Gungus et ibi habent metas prope ecclesiam Sancti Regis et in medio térre eorum ipsi filii Hertenig super aquam Gungus habent molendinum unum proprium et aliud habent ex parte Dees comitis pro concambio molendini eorum in Bogát; et ibi in Gungus trasiens venit ad salicem unam magnam ad partes eccílesie supradicte et ibi veniet ad médium ville; deinde incipiunt tenere metas cum terra ecclesie... Hee autem mete, quas habent cum uxore Bartholomei in Bogát; príma méta circuit insulam unam, que est f iliorum Hertenig; inde procedit ad curiam molendini eorum... ad terram Polan perveniens tendit iterum ad orientem; deinde procedit ad metas Bees et Laurencii et veniet ad Gungus et ibi iuxta Gungus habent metas aput unum magnum portum et ibi in medio térre illius habent unam domum molendini, in qua sünt due rote et ibi mete finiuntur; ita tamen est diffinitum inter cognationes ipsorum, quod quilibet de villa exiens super terram suam haberet viam et quorumlibet pecora super terram suam pascerent)". Az oklevél az ekefordulót már hosszmértékként használja, és nevezetes bizonyíték a kerülőeke alkalmazása mellett. Rögzíti a villa, a település és a kívüle eső földek különállását, megvonja az osztály alá kerülő faluban és külsőségen a kit-kit megillető rész határait, meghatározza, kinek hol van curia-ja, malmai, malomépülete és malom-curiája, s szinte megörökíti azt a pillanatot, amikor állandósul, „örökre Rátolté lesz" az ő sessio-helye. A birtokmegosztás odáig megy, hogy kikötik: állatait ki-fei a maga földjén legelteti. Az 1281. évi osztálylevél, amely a 32 esztendővel későbbi helyzetet ismerteti, Hertenig fiai és Rátolt fia közt több helyen kifejezetten terra arabilis-ék megosztásáról ír, ami az 1249-ben már említett kerülőeke használatának következményéként jelentkezik. Az 1281. évi oklevél arról is beszámol, hogy Hertenig fiai Bogáton, ahol már 1249-ben malmuk és malom-curiájuk volt, a malmuk irányában fekvő két iugerum földet vettek. Az 1249. évi oklevélben áll előttünk az érv a Bolla Ilonától 1961-ben következtetett ama tényező létére, „amely az agrotechnikában, földhasználatban, településben és a paraszti járadék kisajátításának formájában olyan nagyarányú fejlődést tételez fel, amely nemcsak parasztságunkra, hanem az egész 13. századi társadalomra átalakító hatással volt. ..". A birtokmegosztás, osztálytétel birtokrészeket, portio possessionaria-t, portiones possessionum-ot is hozott létre. Ismerték ugyanekkoriban az osztályos atyafiság, a generatio condivisionalis terminust is. Ezekre hivatkozva a 13. század végén nemesi birtoklást igazoltak, vagy tagadtak. 15 Különösen fontos, hogy az Árpád-korban az osztályos atyafiságokra alkalmazták a generatio condivisionalis-t, tekintet nélkül arra, vajon annak tagjai valamely név szerint feltüntetett ős nemzetségének (Aba, Csák, Gut-Keled, Katapán stb.) ivadékai voltak-e, vagy sem. A bemutatott adatok szerint a genus, generatio megkülönböztetés nélkül, általánosságban jelölte a birtokos nemesi atyafiságot. A kifejezés használatának tehát legalábbis öröklési és birtokjogi szempontból specifikus értéke nem volt. önmagában a genus, generatio alkalmazása természetesen senkinek a nemességét nem bizonyítja, mert a szót éppenséggel nem-nemes jogállású elemekre is használták. 16 A királyi serviensek nemességbe emelkedéséhez — fejtette ki Bolla Ilona —" ... hozzájárult... az a körülmény, hogy a XIII. század közepétől gyors ütemben alakuló páncélos haderőt a régi nemességgel együtt elsősorban ők alkották." 17 A királynak a páncélos lovagi haderő megteremtésére irányuló erőfeszí-